Gyakran Ismételt Kérdések
DÍJAK, SZÁMLÁZÁS
Ki állapítja meg a víz- és csatornadíjat?
Honnan tájékozódhatnak a fogyasztók az aktuális víz- és csatornadíjakról?
Mire nyújt fedezetet a víz- és csatornadíj?
Hogyan számláz a BONYCOM Kft.?
Miért őrizzük meg a csekket?
Miért előnyös folyószámláról fizetni?
Mit kell tudni a folyószámláról való befizetésről?
Milyen vízdíjfizetési lehetőségekkel rendelkeznek a társasházban élő fogyasztók?
Társasház esetében mi a fogyasztók képviselőjének, illetve a BONYCOM Kft.-nek a feladata?
Mikortól számít fel a Szolgáltató késedelmi kamatot, és mekkora ennek az összege?
Mi történik, ha a fogyasztó a fizetési felszólítás ellenére sem egyenlíti ki tartozását?
Lehet-e részletekben fizetni a díjhátralékot?
Miért kell vízterhelési díjat fizetni?
Hol szerepel és ki szedi be a vízterhelési díjat, és hová kerül a befizetett díj?
Mekkora a reális, elfogadható vízfogyasztás?
Miért gondolja a szolgáltató, hogy rendelkezésemre áll akkor is, amikor az ingatlan víztelenített állapotban van?
Huzamosabb ideig üresen áll az ingatlan. Van-e mód arra, hogy előre, egy összegben kifizessem a nyaralóm után az alapdíjat?
Mi indokolta a kéttényezős díjrendszer bevezetésének szükségességét?
Mit értünk a víziközmű szolgáltatás állandó költségei alatt?
Melyek a víziközmű szolgáltatás tipikus állandó költségei?
Mit értünk a víziközmű szolgáltatás változó költségei alatt?
Milyen változó költségei vannak a víziközmű szolgáltatásnak?
Milyen arányban oszlanak meg víziközmű szolgáltatás állandó és változó költségei?
LEOLVASÁS
Miről ismerhetőek fel a BONYCOM Kft. leolvasó munkatársai?
Milyen időszakonként olvassa le a BONYCOM Kft. a vízmérőket?
Mi történik, ha a leolvasó a fogyasztó távolléte miatt nem tudja a vízmérőt leolvasni?
Mi történik, ha a főmérőt és a mellékmérőket a szolgáltató nem tudja azonos időben leolvasni?
Mi a bekötési mérő?
Mi a mellékvízmérő?
Mi következik a tulajdonviszonyokból?
Milyen kapcsolatban áll egymással a főmérő és a mellékvízmérő?
Melyik vízmérő mérési eredményén alapszik az elszámolási rendszer?
Mire szolgálnak akkor a mellékvízmérők?
Miért van szükség a főmérős számlázásra, ha a társasházban mindenkinek van mellékvízmérője?
Mi okozhat különbséget abban az esetben, ha minden lakás, közös fogyasztási hely felhasználását külön mellékvízmérő méri?
Kérheti-e a főmérő soron kívüli felülvizsgálatát, hitelesítését a fogyasztó?
Hol hitelesítik a vízmérőket?
VÍZMINŐSÉG
Miért látjuk fehérnek a csapból kifolyó vizet?
Milyen kemény a BONYCOM Kft. által szolgáltatott víz?
Egészséges-e a bonyhádi ivóvíz?
Hogyan biztosítja a megfelelő víznyomást a szolgáltató?
MEGHIBÁSODÁSOK, CSŐTÖRÉSEK
Kinek a kötelessége a vízmérőakna, illetve a vízmérőhely karbantartása?
Mi okozhatja a csőtöréseket?
Meddig terjed a vízmű javítási felelőssége?
Mi a teendő, ha a saját vízvezeték-hálózaton keletkezik hiba, csőtörés?
Mire figyeljünk a meghibásodások megelőzése, észrevétele érdekében?
Hogyan lehet gyorsan és egyszerűen ellenőrizni, van-e sérülés a belső vízvezeték-hálózaton?
Mikor terheli a szolgáltatót, és mikor a fogyasztót a csőtörésből származó vízveszteség költsége?
Kérhető-e díjfizetési kedvezmény?
Mi történik, ha károkat okoz a kiömlő vagy zavaros víz?
Milyen problémák fordulhatnak elő a szennyvízhálózaton?
Mi a teendő, ha közterületen észlelünk meghibásodást az ivóvíz- vagy szennyvízhálózaton?
Mi történik csőtöréskor?
Hogyan lehet vízhez jutni vízhiány esetén?
Hogyan értesülhetünk az előre tervezett munkáknál fellépő vízhiányról?
Mi a teendő a házi szennyvízhálózaton előforduló probléma esetén?
Hogyan védekezzünk a vízmérő elfagyása ellen?
Hosszabb távollét után erős csatornaszag fogadott a fürdőszobában! Miért?
VÍZTAKARÉKOSSÁG
1 m3 víz hány liternek felel meg és mire elegendő?
Hogyan takarékoskodjunk a vízzel?
BEKÖTÉSEK, TERVEK
Mit kell tartalmaznia az ivóvíz bekötési tervnek?
Mit kell az ivóvíz bekötési tervhez mellékelt helyszínrajzon feltüntetni?
Mit tartalmaz az ivóvíz bekötési tervhez mellékelt műszaki leírás?
Mit kell tartalmaznia a csatorna bekötési tervnek?
EGYÉB KÉRDÉSEK
Mi a teendő tulajdonosváltozás esetén?
Miért kell Szolgáltatási szerződést kötni?
Miért kérik a szerződésben a személyes adatokat?
Miért nem szabad a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezetni?
Mi mindent nem szabad beleengedni a szennyvízcsatornába?
Hogyan tudunk kedvezményt igénybe venni locsolási mellékvízmérővel?
Hová fordulhatunk panasz esetén?
Mit tehetnek a fogyasztók a panaszmentes kapcsolat érdekében?
Mi történik, ha a vízminőség - vizsgálatok eredménye nem megfelelő?
Mit tesznek a víziközmű szolgáltatók a környezet megóvásáért?
Miért szükséges a települések csatornázottságának növelése?
Hol értesülhetnek a Fogyasztók a hibaelhárítási munkákról, az esetleges vízhiányról?
HULLADÉKSZÁLLÍTÁS
Mit tegyek, ha nem ürítették ki a tárolóedényem?
Mit tegyek, ha megsérült a hulladéktároló edény?
Mit kell tudni a veszélyes hulladék gyűjtésről?
Mit lehet a hulladéklerakóra kiszállítani?
Milyen hulladékot helyezhetek ki lomtalanításkor?
DÍJAK, SZÁMLÁZÁS
vissza
Ki állapítja meg a víz- és csatornadíjat?
A közüzemi vízellátás és szennyvízelvezetés a hatósági áras szolgáltatások körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy önkormányzati tulajdonú szolgáltatóknál – így a BONYCOM Kft. esetében is – az adott település önkormányzatának képviselőtestülete határozza meg a szolgáltatás díját, melyet rendelet formájában ad közre, legkésőbb az adott évet megelőző év utolsó napjáig.
vissza
Honnan tájékozódhatnak a fogyasztók az aktuális víz- és csatornadíjakról?
Ügyfeleink az önkormányzati díjrendeletekből, valamint a BONYCOM Kft. honlapján (www.bonycom.hu) tájékozódhatnak az aktuális díjakról, emellett társaságunk ügyfélszolgálati irodáiban, illetve telefonon a 74/451-755-ös számon kérhetnek tájékoztatást.
vissza
Mire nyújt fedezetet a víz- és csatornadíj?
A díj arra nyújt fedezetet, hogy a nap 24 órájában egészséges, tiszta, minőségileg ellenőrzött ivóvíz folyjon a csapokból, és a keletkezett szennyvíz megtisztítva kerüljön vissza a természetbe. Hogy a BONYCOM Kft. azonnali és non stop hibaelhárítással, korszerű ügyfélszolgálattal álljon a fogyasztók rendelkezésére. Magába foglalja a beruházások, illetve a berendezések karbantartási költségeit, a kitermelési költségeket, a kezelés és elosztás, a csapig való ivóvíz-elvezetés, a szennyvíz elvezetésének és tisztításának költségeit, valamint az értékesítési költségeket.
Törvényi előírás értelmében a hatósági árnak fedezetet kell nyújtania a hatékonyan működő vállalkozás költségeire és ráfordításaira. 2010-ig érvényesülnie kell a teljes költségmegtérülés európai uniós elvének, azaz a bevételből a működési, pótlási és bővítési fedezeten túl a környezetvédelmi és a vízkészlet védelmi költségeknek is meg kell majd térülniük.
vissza
Hogyan számláz a BONYCOM Kft. ?
A szolgáltató évente egy alkalommal a leolvasott, vagy a fogyasztó által közölt mérőállás alapján elszámoló számlát küld a fogyasztóknak, a leolvasások közti időszakokban pedig – az anyagi terhek egyenletesebb eloszlása érdekében – az előző egy év fogyasztása alapján kéthavonta átlagszámlát készít.
A megállapított átlagos fogyasztás a legtöbb esetben nem egyezik meg pontosan a fogyasztók tényleges vízfelhasználásával, ezért az elszámoló számla összege kisebb-nagyobb mértékben eltérhet az átlagszámlákban megjelölt fizetendő összegtől. Amennyiben az átlagérték túl alacsony a tényleges fogyasztáshoz képest, az elszámoláskor nagy összegű elszámoló számla készül, ha pedig az átlag túl magas értéken kerül megállapításra, az elszámoló számla összege az átlagszámla összegéhez képest alacsonyabb összeget fog tartalmazni, esetleg túlfizetés is kialakulhat. A számlázandó átlagmennyiség a fogyasztó írásos kérelmére módosításra kerül.
A rádiós jeladóval ellátott vízórák esetén (jelenleg a Szecskai városrészen, illetve a lejárt órák cseréjénél) a tényleges fogyasztás alapján készülnek a havi számlák, de nem kerülnek levonásra a locsolómérők mennyiségei. A pontos elszámolás miatt a mellékmérők fogyasztását a fogyasztóknak kell közölni a számlázáshoz.
vissza
Miért őrizzük meg a csekket?
A befizetett csekkek bizonylatait, illetve a banki átutalási megbízásokat érdemes megőrizni, mert – díjtartozás esetén – 5 évre visszamenőleg szükség lehet a befizetések igazolására.
vissza
Miért előnyös folyószámláról fizetni?
Mert így egyszerű, kényelmes és biztonságos módon intézhetik ügyfeleink a számlák kiegyenlítését, anélkül, hogy erről minden második hónapban külön kellene gondoskodniuk. A folyószámláról való fizetéssel elkerülhetik az esetleges határidőn túli fizetés miatt kirótt késedelmi kamatot, időt és energiát takarítanak meg, nem kell sorban állniuk a postán, és évekig őrizgetni a feladóvevényeket.
Ha van elég fedezet a számlán, mindig a pontos összeget utalja a bank a szolgáltatónak, a fogyasztók pedig folyamatosan ellenőrizhetik az átutalásokat, és meghatározhatják azt a maximális összeget is, aminél többet a víz- és csatornadíj kiegyenlítésére bankjuk nem utalhat át.
vissza
Mit kell tudni a folyószámláról való befizetésről?
A csoportos beszedési megbízást minden esetben a fogyasztónak kell kezdeményeznie a folyószámláját vezető pénzintézetnél. A megbízáshoz szükség van a számla jobb felső sarkában található ügyfél azonosítóra. Új ügyfeleink a BONYCOM Kft. ügyfélszolgálati irodájában kaphatják meg ügyfélazonosítójukat. Folyószámláról történő megbízási nyomtatvány ügyfélszolgálati irodánkban is kitölthető, OTP illetve Takarékszövetkezeti megbízáshoz.
Amíg a pénzintézet a megbízást nem jelzi társaságunk felé, addig a számla mellé továbbra is csekket mellékelünk.
vissza
Milyen vízdíjfizetési lehetőségekkel rendelkeznek a társasházban élő fogyasztók?
1. A legegyszerűbb elszámolási mód, amikor a BONYCOM Kft. egyetlen számlát bocsát ki a
főmérőre, melyet a lakóközösség egy összegben rendez. A közös képviselő által megfizetett díj társasházon belüli felosztása, a lakóktól való beszedése a társasház belső ügye. Ebben az esetben a BONYCOM Kft. kizárólag a társasház-közösséggel áll jogviszonyban, a lakástulajdonosokkal nem. A társasház lakói ilyen esetben is felszerelhetnek mellékvízmérőket a lakásokba abból a célból, hogy az itt mért fogyasztásokkal arányosan osszák fel a társasház teljes vízfogyasztásának díját, költségeit. A kizárólag költségmegosztás céljára (nem a szolgáltatóval történő elszámolásra) szolgáló mellékvízmérők esetében – mivel nem készül rájuk számla – a törvény nem írja elő kötelező időszakos újrahitelesítésüket.
2. A másik (gyakoribb) elszámolási mód, amikor a főmérő utáni házi ivóvízhálózaton minden egyes lakásban elszámolási célú mellékvízmérőt szerelnek fel, amely a lakások közvetlen fogyasztását méri. Ilyenkor a BONYCOM Kft. a főmérő szerint a társasház-közösséggel, a mellékvízmérők szerint pedig a lakástulajdonosokkal áll jogviszonyban, akikkel külön szolgáltatási szerződéseket köt. A mellékvízmérővel rendelkező lakástulajdonosok közvetlenül társaságunknak fizetik meg vízfogyasztásuk díját, a lakóközösség pedig dönt a főmérő és a mellékvízmérők közötti esetleges fogyasztási különbözet felosztásáról.
Ezt az elszámolási módot csak abban az esetben lehet választani, ha valamennyi lakástulajdonos szerepel a nyilvántartásban, és a társasházban felszerelt mellékvízmérők mindegyike hiteles. Ebben az esetben a lakástulajdonosoknak 6 évenként gondoskodni kell a mellékvízmérők újrahitelesítéséről, a törvény ugyanis a szolgáltatóval szembeni elszámolásra használt mellékvízmérők hitelességének érvényességét 6 évben korlátozza.
A főmérő és a mellékvízmérők közötti fogyasztási különbözet felosztásának választott módjáról (pl. egyenlő arányú, fogyasztás arányú, tulajdoni hányad alapján) közgyűlési határozat szükséges, amelynek másolatát a szolgáltatónak meg kell küldeni. A felosztás módján két elszámolás között tud változtatni a lakóközösség.
vissza
Társasház esetében mi a fogyasztók képviselőjének, illetve a BONYCOM Kft.-nek a feladata?
A fogyasztók képviselőjének feladata a főmérőre érkező számlák, valamint a főmérő ellenőrzése. A BONYCOM Kft. feladata a vízmérők leolvasása és a fogyasztási mennyiségek díjának számlázása.
vissza
Mikortól számít fel a Szolgáltató késedelmi kamatot, és mekkora ennek az összege?
Ha a fogyasztó a számlán található határidőig késve vagy egyáltalán nem egyenlíti ki a víz- és csatorna- és a hulladékkezelési díjat, a BONYCOM Kft. fizetési felszólításban értesíti az elmaradásról (melynek kiküldési költsége szintén a fogyasztót terheli), és a vonatkozó jogszabályok értelmében – lakossági fogyasztó esetén a jegybanki alapkamattal megegyező összegű – néhány napos türelmi időt követően – késedelmi kamatot számít fel. A kamatszámítás kezdete a számlán szereplő fizetési határidő lejártát követő 5. banki nap, hogy minden határidőre történt befizetés megérkezhessen. Amennyiben a késedelmi kamatok összege meghaladja az 500 Ft-ot, a tartozásról évente egy alkalommal kamatterhelő levélben tájékoztatjuk a fogyasztót, aki a mellékelt csekken rendezheti az elmaradást.Ha a kamatszámítás napján a késedelmi kamatok összege nem haladja meg az 500 Ft-ot, társaságunk nem készít kamatterhelő levelet. Az évi egyszeri kamatérvényesítéstől függetlenül fogyasztóváltozás, szerződésfelmondás, illetve részletfizetési megállapodás megkötésekor, az összeghatár figyelembevétele nélkül érvényesíti kamatkövetelését a BONYCOM Kft.
vissza
Mi történik, ha a fogyasztó a fizetési felszólítás ellenére sem egyenlíti ki tartozását?
Az eredménytelen fizetési felszólítást követően a BONYCOM Kft.-nek – az ÁNTSZ értesítése mellett és annak ellentétes állásfoglalása hiányában – jogában áll korlátozni, illetve megszüntetni az ivóvíz-szolgáltatást a közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás biztosítása mellett. A korlátozás költségei (beleértve a szolgáltatás újraindításának költségeit is) a fogyasztót terhelik.
vissza
Lehet-e részletekben fizetni a díjhátralékot?
Ha az ügyfél jelzi a BONYCOM Kft. felé, hogy fizetési nehézségei vannak, részletfizetési megállapodás köthető. A megállapodás időtartama és a részletek száma a tartozás összegétől, illetve a fogyasztó korábbi fizetési fegyelmétől függ. A részletfizetési kérelem megítélése a szolgáltató hatásköre. Ha a fogyasztó a megállapodásban foglaltak szerinti részletek befizetését elmulasztja, a BONYCOM Kft. a szolgáltatást korlátozhatja, megszüntetheti, illetve jogi útra terelheti a tartozás beszedését.
vissza
Miért kell vízterhelési díjat fizetni?
A teljes körű szennyvíztisztítás megoldatlansága miatt élővizeinkbe még mindig számos környezetterhelő anyag kerül, a környezetszennyezés folyamatának megállítása érdekében pedig újabb és újabb környezetvédelmi beruházásokra, létesítményekre van szükség.
Mivel a környezetterhelés és annak költsége az egész társadalom számára terhet jelent, a törvényalkotók úgy döntöttek, a környezethasználókat (a fogyasztókat) is bevonják a környezet megóvását, helyreállítását célzó intézkedések, beruházások finanszírozásába. 2003-ban ezért bevezették a vízterhelési díjat, amelyet az élővízbe engedett tisztított szennyvíz meghatározott kémiai komponensei után, a szennyvízelvezetés és -tisztítás hatósági árán felül kell fizetnie a csatornahálózatra rákötött fogyasztóknak.
vissza
Hol szerepel és ki szedi be a vízterhelési díjat, és hová kerül a befizetett díj?
A hatályos törvény értelmében a közüzemi csatornahálózatot üzemeltető közszolgáltatók szedik be a vízterhelést előidéző fogyasztóktól a szolgáltatás árán felül, a víz- és csatornadíjszámlában a csatornadíjban megjelenő köbméter-arányos díjként.
A szolgáltatók által beszedett vízterhelési díj az állami költségvetésbe folyik be. Ezt az összeget az állam környezetvédelmi beruházásokra, technológiai fejlesztésekre fordítja, melyek hosszabb távon javítják környezetünk minőségét.
vissza
Mekkora a reális, elfogadható vízfogyasztás?
A kommunális vízellátás fajlagos vízigényének meghatározására a Műszaki Irányelv (MI-10-158-158-1.) útmutatásait célszerű figyelembe venni. Egy átlagos városi család (4 fő) napi vízfogyasztása kb. 0,6 m3.
vissza
Miért gondolja a szolgáltató, hogy rendelkezésemre áll akkor is, amikor az ingatlan víztelenített állapotban van?
Függetlenül a házi vízvezeték rendszer állapotától, Társaságunk a szolgáltatási ponton biztosítja a vízvételezési lehetőséget az év bármely napján, a vonatkozó rendeletekben előírt nyomással és vízminőséggel.
vissza
Huzamosabb ideig üresen áll az ingatlan. Van-e mód arra, hogy előre, egy összegben kifizessem a nyaralóm után az alapdíjat?
Természetesen kérheti az alapdíj egy összegben történő kifizetését. Kérjük, hogy ez irányú igényét szíveskedjen az ügyfélszolgálati irodájában írásban bejelenteni. Hosszan tartó távollét esetén célszerű az alapdíj befizetését előre kérni, mert a befizetés elmulasztása késedelmi kamat kivetését vonja maga után.
vissza
Mi indokolta a kéttényezős díjrendszer bevezetésének szükségességét?
A vezetékrendszer kiépítése, folyamatos üzemeltetése és karbantartása, a szolgáltatott víz folyamatos minőségellenőrzése, a vízmérők meghatározott időszakonkénti hitelesítése, a folyamatos hibaelhárítási szolgálat fenntartása, vagyis a vízvétel és a csatornaszolgáltatás lehetőségének biztosítása igen nagy anyagi ráfordítást igényel. Ezek a költségek a korábbi díjrendszerben az elfogyasztott, köbméterenként fizetett díjba voltak beépítve. Ez azt jelentette, hogy az állandó költségekhez mindenki csak a fogyasztása arányában járult hozzá. A szolgáltatás rendelkezésre állásának költségei azonban akkor is fennállnak, ha egy fogyasztási helyen nem fogyasztanak vizet. Az új díjrendszer bevezetése a fogyasztás mértékétől függetlenül felmerülő állandó költségek egy részét arányosabban ossza szét a szolgáltatást folyamatosan vagy csak időszakosan igénybe vevő fogyasztók között.
vissza
Mit értünk a víziközmű szolgáltatás állandó költségei alatt?
Az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés során számos olyan költség merül fel, melyek függetlenek a fogyasztástól, így ezeket a kiadásokat akkor is fedeznie kell a szolgáltatónak, amennyiben egy csepp vizet sem fogyasztunk. Ezeket értjük összefoglaló néven állandó költségeknek.
vissza
Melyek a víziközmű szolgáltatás tipikus állandó költségei?
Ilyen például a biztonságos üzemeltetés érdekében végzett fenntartási, karbantartási munkák költsége, az ivóvíz minőségének folyamatos ellenőrzése, a vízmérők hitelesítésének költségei, vagy például a 24 órás készenléti szolgálaton dolgozók munkabérei és járulékai.
vissza
Mit értünk a víziközmű szolgáltatás változó költségei alatt?
A víziközmű szolgáltatás során felmerülnek olyan költségek is, melyek nagyságát a kitermelt és hálózatba juttatott ivóvíz-, illetve az elvezetett és megtisztított szennyvízmennyiség befolyásolja. A fogyasztás mennyiségétől függnek a változó költségek.
vissza
Milyen változó költségei vannak a víziközmű szolgáltatásnak?
Ilyen például a vizet szállító szivattyúk energiaköltsége, az ivóvíz- és szennyvíztisztításnál használt vegyszerek anyagköltsége vagy a kitermelt vízmennyiség után az államnak fizetendő ún. vízkészlet járulék.
vissza
Milyen arányban oszlanak meg víziközmű szolgáltatás állandó és változó költségei?
A víziközmű szolgáltatás esetében a teljes ráfordításnak mintegy 70%-át teszik ki az állandó költségek, és 30% az a rész, melyre a fogyasztás kihatással bír. Ez az arány a BONYCOM Kft. szolgáltatásaira is jellemző.
LEOLVASÁS
vissza
Miről ismerhetőek fel a BONYCOM Kft. leolvasó munkatársai?
A BONYCOM Kft. munkatársai fényképes igazolvánnyal rendelkeznek, amelyen a BONYCOM Kft. emblémája, a munkatárs neve és aláírása, valamint a társaság hivatalos pecsétje látható.
vissza
Milyen időszakonként olvassa le a BONYCOM Kft. a vízmérőket?
A vízmérőket évente, a rádiós jeladóval ellátott vízmérőket havonta olvassák le a BONYCOM Kft. munkatársai. A fogyasztónak legalább évente egy alkalommal biztosítania kell a mérőhely ellenőrzését és leolvasását.
A tervezett mérőóra leolvasásokon kívül a mérőóra leolvasására sor kerülhet még pl. mérőcserét követő szakszerűségi felülvizsgálatkor, főmérő esetén tulajdonosváltásnál és mérőellenőrzésnél.
vissza
Mi történik, ha a leolvasó a fogyasztó távolléte miatt nem tudja a vízmérőt leolvasni?
Amennyiben a leolvasás időpontjában a fogyasztó nem tartózkodik otthon, munkatársunk értesítést
hagy a fogyasztónál az ismételt leolvasás időpontjáról. Ha az ügyfél távolléte miatt az így megjelölt időpontban sem valósul meg a leolvasás, a fogyasztónak a hónap utolsó napjáig lehetősége van rá, hogy a mellékvízmérő állását telefonon, személyesen, levélben (munkatársunk levelezőlapot hagy a helyszínen a mérőállás közlésére) vagy e-mailben a BONYCOM Kft. részére eljuttassa.
Ha a leolvasási hónap utolsó napjáig nem érkezik információ a vízmérőállásról, a szolgáltató a fogyasztó korábbi átlagos fogyasztását alapul véve, becsült fogyasztásról állít ki számlát. Az esetleges különbözet elszámolására a következő leolvasás után kiállított számlában kerül sor.
vissza
Mi történik, ha a főmérőt és a mellékmérőket a szolgáltató nem tudja azonos időben leolvasni?
A BONYCOM Kft. arra törekszik, hogy egy időpontban valósuljon meg a mellékmérők leolvasása, a leolvasó munkatársak azonban sok esetben nem jutnak be a lakásokba (vagy azokba a helyiségekbe, ahol elzártan van a főmérő). Ez hatással lehet az adott elszámolási időszakban a főmérő és a mellékvízmérők által mért értékek között keletkező különbségre, így a társasház elszámolása nem lesz pontos. A mérők egyidejű leolvasásában a szolgáltató segítségére lehetnek a fogyasztók és a fogyasztók képviselői.
Mi a bekötési mérő?
A bekötési vízmérő (vagy másként főmérő) a bekötővezeték végpontjára telepített műszer, amely az ingatlanok vízhasználatát méri. Kezelője a szolgáltató.
vissza
Mi a mellékvízmérő?
A mellékvízmérő (vagy másként almérő) a bekötési mérő után beépített, a fogyasztó tulajdonában lévő, költségmegosztó vízmérő.
vissza
Mi következik a tulajdonviszonyokból?
A szolgáltató kezelésébe a vízhálózat azon része tartozik, amely az ivóvíz-bekötővezeték fogyasztó felőli végpontjáig tart. Az ez utáni vezetékrendszer már a társasházi vagy az egyéni fogyasztó tulajdonát képezi, vagyis ellenőrzéséért, karbantartásáért ő felel.
vissza
Milyen kapcsolatban áll egymással a főmérő és a mellékvízmérő?
A vízdíj elszámolás jogszabályban meghatározott alapja a főmérő. A többlakásos épületek jelentős részében a főmérő utáni házi ivóvízhálózaton mellékvízmérőket helyeznek el, amelyek az egyes lakások, üzletek (illetve lakás- vagy üzletrészek, pl. konyha, fürdőszoba) közvetlen fogyasztását mérik.
vissza
Melyik vízmérő mérési eredményén alapszik az elszámolási rendszer?
A szolgáltató a fogyasztóval a főmérőn mért fogyasztás alapján számol el.
vissza
Mire szolgálnak akkor a mellékvízmérők?
A mellékvízmérők a főmérőn mért fogyasztás felosztására szolgálnak, de az elszámolásnak nem képezik alapját.
vissza
Miért van szükség a főmérős számlázásra, ha a társasházban mindenkinek van mellékvízmérője?
A vízdíjszámlázás alapja a főmérő állása. A mellékmérő csak a társasházon belüli pontos költségmegosztásra szolgál. Vannak olyan okok – így például a mellékmérők által nem mért szakaszon vételezett vízmennyiség vagy a belső hálózat hibájából fakadó veszteség – amelyek elengedhetetlenné teszik a főmérős számlázást.
vissza
Mi okozhat különbséget abban az esetben, ha minden lakás, közös fogyasztási hely felhasználását külön mellékvízmérő méri?
Békéljünk meg a gondolattal: majdnem mindig fogunk tapasztalni valamilyen kismértékű eltérést a mellékvízmérők fogyasztásának összege és a főmérő által mutatott fogyasztás között. A különbségnek sok oka lehet, melyek jelentkezhetnek külön-külön, de együttesen is. A különbség minimálisra szorítása érdekében a lakóközösségnek is érdeke, hogy feltárja és megszüntesse az eltérést okozó hibákat, ehhez szeretnénk segítséget nyújtani az alábbiakban.
• Méretlen csatlakozás - Előfordulhat, hogy a mellékvízmérők nem mérik az összes vízvételi hely fogyasztását a főmérő utáni belső hálózaton. Ilyen csatlakozás lehet pl. egy autómosásra vagy locsolásra használt kerti csap, melynek fogyasztását egyetlen mellékvízmérő sem méri, a főmérőn azonban jelentkezik az elfogyasztott vízmennyiség.
• A belső hálózat hibája - Jelentős különbözetet okozhat a főmérő utáni, de még a mellékvízmérőket megelőző csővezetéken kialakult szivárgás vagy csőtörés. (A csőtörések 90%-a nem jelenik meg a felszínen!) Az itt elszivárgott vízmennyiség a főmérő számlájában jelentkezni fog. Egy 1 mm-es repedés esetén akár 2 m3 víz is elfolydogálhat egy hónap alatt! A belső vízhálózat a fogyasztó tulajdonát képezi, ezért a hálózat karbantartása és javítása a lakóközösség hatáskörébe tartozik.
• A mellékvízmérő hibája – Előfordulhat, hogy egy mellékvízmérő meghibásodik, így a főmérőn átfolyó víz mennyisége nem teljes mértékben, vagy egyáltalán nem jelentkezik a mellékvízmérők összesítésében. A mellékvízmérő az elkülönített vízhasználó tulajdonát képezi, ezért megfelelő működéséről és javításáról is neki kell gondoskodnia.
• Manipuláció – Sajnos néha megtörténik, hogy a lakóközösség valamely tagja befolyásolni próbálja a mérés eredményét. Ezzel nem a szolgáltatót károsítja meg, hanem a lakótársak mindegyikének kárt okoz. Az általa elfogyasztott, de mellékvízmérője által nem mért vízmennyiséget ugyanis a főmérő méri, és ez elszámoláskor különbözetként mutatkozik, melyet a közösség többi tagja kénytelen megfizetni.
• Pontatlan adatszolgáltatás – Nem ritka, hogy a mellékvízmérők leolvasásakor pontatlan vagy téves adatot írnak ki a lakók. Ez – akárcsak a vízmérők nem azonos időpontban történő leolvasása – hatással lehet az adott elszámolási időszakban a főmérő és a mellékvízmérők által mért értékek között keletkező különbségre.
• Eltérő indulási érzékenység és pontosság – A főmérő a kis mennyiségű vízfelhasználás esetén érzékenyebben reagál, vagyis hamarabb kezd mérni, mint a lakásokban elhelyezett mellékvízmérők. Egy csöpögő vízcsap, szivárgó WC-tartály esetén ez az eltérés az épületen belül jelentős lehet. Másrészt az épület teljes vízfelhasználását mérő főmérő nagyobb pontossági osztályba tartozik, mint a költségmegosztó szerepet betöltő mellékvízmérők. A sok kis mérő a kis fogyasztást pontatlanabbul méri meg, mint az egy mérő az összeadódott nagyobb fogyasztást.
• Szerelési szabványtól való eltérés – A mellékvízmérők mérési pontosságát befolyásolhatja, hogy nem lehet mindig betartani a vízmérő előtt lévő egyenes szakasz szabványos hosszát. A szerelést követően az épületen belül megváltoznak az áramlási viszonyok. Ha a vízszintestől 15°-nál nagyobb az eltérés, a mérő egy pontossági fokozattal csökken (pl. C osztályúból B osztály pontosságú lesz).
vissza
Kérheti-e a főmérő soron kívüli felülvizsgálatát, hitelesítését a fogyasztó?
Ha a vízmérő működésének helyességét a fogyasztó kétségbe vonja, kérheti a szolgáltatótól annak rendkívüli vizsgálatát és hitelesítését. Amennyiben megállapítják, hogy a vízmérő a jogszabályoknak megfelelően mér, akkor a vizsgálat költségei a fogyasztót terhelik. Ha a vízmérő nem felelt meg, a költségeket a szolgáltató viseli.
vissza
Hol hitelesítik a vízmérőket?
A vízmérőt a Mérésügyi Törvény szerint csak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) – korábban Országos Mérésügyi Hivatal – által feljogosított laboratóriumokban lehet hitelesíteni. A mérő hitelességét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) és a BONYCOM Kft. részéről elhelyezett zárjegyek (plombák) igazolják. Ezek sérülésmentes megőrzéséért és védelméért a fogyasztó felelős. A plomba sérülése vagy hiánya esetén rendkívüli mérőcsere szükséges, melynek költségei – a rendellenességet megállapító ellenőrzés költségeivel együtt – a fogyasztót terhelik.
VÍZMINŐSÉG
vissza
Miért látjuk fehérnek a csapból kifolyó vizet?
A csapból kizúduló víz fehérségét a benne lévő levegő okozza. Az oldott levegő a csap megnyitásakor légneművé válik, kis buborékokat alkotva kiválik a vízből, amely néhány másodperc múlva színtelen lesz.
vissza
Milyen kemény a BONYCOM Kft. által szolgáltatott víz?
A víz keménysége fontos információ a különböző háztartási berendezések üzemeltetése során, a víz melegítésekor ugyanis az oldott állapotban lévő kalcium és a magnézium kiválik, és meszes réteget képezve lerakódik a háztartási berendezések falára. A víz keménységét általában – így például a mosóporok csomagolásán – német keménységi fokban (nk) adják meg (lágy: 10 nk alatt, kemény: 18-30 nk, nagyon kemény: 30 nk felett). Egy német keménységi fok 10 milligramm/liter kalcium ionnak felel meg.
A bonyhádi ivóvíz az ásványvízhez hasonlóan alakul ki: lassan átszivárog a kőzetrétegeken, és ásványi anyagokat kioldva gazdagodik. Emiatt az átlagosnál keményebb, a keménysége 17-28 nk. Bár a víz keménysége ugyan nem kedvező a háztartási gépek számára, a vízkő lerakódását vízlágyítóval vagy különféle házi praktikákkal megelőzhetjük, ugyanakkor azonban az emberi szervezet számára kifejezetten jótékony hatású a víz keménységéért felelős kalcium és magnézium. vissza
Egészséges-e a bonyhádi ivóvíz?
A BONYCOM Kft. által szolgáltatott ivóvíz minősége minden szempontból megfelel a szigorú egészségügyi normáknak, a magyar szabványnak és az Európai Unió előírásainak egyaránt. A bonyhádi ivóvíz nemcsak egészséges és értékes, hanem a lágy vizekhez képest üdítőbb, zamatosabb is. Keménységéből ered különleges értéke: az oldott kalcium- és magnéziumionok szervezetünk számára hasznosak, segítenek egészségünk megőrzésében. A kalcium a szervezet kalciumháztartásának fenntartásában, a fogak és a csontozat épségének megtartásában fontos, a magnézium pedig meghatározó jelentőségű az idegrendszer és az izomzat működésében.
vissza
Hogyan biztosítja a megfelelő víznyomást a szolgáltató?
A 38/1995. (IV. 05.) számú Kormányrendelet szerint a szolgáltató az ivóvíz szolgáltatását legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett köteles a szolgáltatási ponton teljesíteni. Az ettől eltérő szolgáltatást a szolgáltatótól kérni lehet.
Vízellátási szempontból Bonyhád városa – domborzati adottságaiból következően – több magassági zónára osztott. Egyes zónák alsó régióiban a víz nyomása meghaladhatja a felső határértéket, amely nyomás felett a vizes berendezések károsodhatnak. Társaságunk a közműnyilatkozat kérelemre adott válaszában felhívja a figyelmet pl. az esetleges túlnyomás tényére, és nyomáscsökkentő beépítésének szükségességére. A BONYCOM Kft. kizárólag akkor szolgáltathat ivóvizet ebben az esetben, ha a fogyasztó kifejezetten kéri a szolgáltatást, és a Szolgáltatási szerződés aláírásával elfogadja a víznyomás értékét. Célszerű tisztázniuk fogyasztóinknak, hogy a megvásárolni kívánt ingatlanon a régi tulajdonos építtetett-e korábban nyomáscsökkentőt vagy nyomásfokozót.
MEGHIBÁSODÁSOK, CSŐTÖRÉSEK
vissza
Kinek a kötelessége a vízmérőakna, illetve a vízmérőhely karbantartása?
A házi ivóvízhálózat részét képező vízmérőakna, illetve a vízmérőhely hozzáférhetőségének biztosításáról és tisztán tartásáról, valamint a vízmérő fagy elleni megfelelő védelméről a fogyasztó köteles gondoskodni. A vízmérő rendellenes működéséről a fogyasztónak haladéktalanul értesítenie kell a szolgáltatót.
vissza
Mi okozhatja a csőtöréseket?
Miközben a vezetékrendszer a nap 24 órájában készenlétben áll a fogyasztók szolgálatára, számos változó körülményt kell elviselnie. Így pl. ellen kell állnia a hőmérséklet változásainak, földmozgásoknak, a közlekedési megterheléseknek, az ingadozó lakossági vízfogyasztásból eredő nyomásváltozásoknak.A csőtöréseket okozhatja a csövek, szerelvények életkora és minősége, a korrózió, a vezeték feletti közút terhelése, a gyökérbenövések, a talaj agresszivitása és a nem megfelelő áramlási-nyomási viszonyok. A BONYCOM Kft. igyekszik előre felkészülni a meghibásodásokra, teljes bizonyossággal azonban nem lehet előre megjósolni a törések helyét.
vissza
Meddig terjed a vízmű javítási felelőssége?
A vízvezeték javítása a szolgáltatási pontig a vízmű kötelessége és kizárólagos feladata. A szolgáltatási pont ivóvíz esetén az ivóvíz bekötővezeték fogyasztó felőli végpontja. Szennyvízelvezetési szolgáltatási pont a szennyvíz bekötővezeték fogyasztó felőli végpontja.
Mi a teendő, ha a saját vízvezeték-hálózaton keletkezik hiba, csőtörés?
A házi (vagyis a szolgáltatási ponttól a saját csapokig terjedő) ivóvízhálózat ellenőrzése, karbantartása a fogyasztók kötelessége és feladata, így a saját rendszeren keletkezett hiba megszüntetéséről is a fogyasztónak kell gondoskodnia.
Ha az ingatlan saját hálózatán keletkezik csőtörés, a legfontosabb feladat a hiba pontos helyének gyors megtalálása, és a vízelfolyás megszüntetése (a vízmérő utáni elzáró segítségével), majd vízvezeték-szerelő szakemberrel a javítást sürgősen el kell végeztetni. A repedt vagy törött csövön át elfolyt víz jelentősen megnövelheti a vízdíjszámlát, hiszen a főmérő minden liter vizet regisztrál, ami átfolyt rajta. A csőtörést a Szolgáltatónál is kell jelenteni a csatornadíj elengedése miatt. A bejelentés megtehető írásban az ügyfélszolgálati irodában vagy a Társaság honlapjáról letölthető nyomtatványon.
vissza
Mire figyeljünk a meghibásodások megelőzése, észrevétele érdekében?
A belső hálózat a fogyasztó tulajdona, ezért a fogyasztónak van lehetősége ellenőrizni annak állapotát.
• Meghibásodásra több jel is figyelmeztethet: pl. a vízhálózat hangjai, amelyet vizes berendezések erősíthetnek, esetleg vizesedés a falon, talajon.
• Érdemes rendszeres időközönként, pl. havonta ellenőrizni a vízmérő állását, hiszen így hamar kiderül egy esetleges hiba: ha a szokásosnál nagyobb fogyasztást jelez a mérő, meghibásodás lehet a hálózaton. Keressük meg a baj forrását, és javíttassuk meg a hibás szerelvényt vagy vezetéket. Ne várjunk a javíttatással, hiszen így növeljük vízdíjszámlánkat: mérőnk minden liter vizet regisztrál, ami átfolyt rajta – akár felhasználtuk, akár elfolydogált. Egy csöpögő csapból pl. meglepően sok víz folyik el, pedig lehet, hogy csak egy tömítés cseréjén múlik.
• Előfordulhat, hogy a hálózat olyan helyén következik be a rejtett meghibásodás, csőrepedés, amit a fogyasztó nem tud ellenőrizni. A rejtett hibát néha nagyon nehéz feltárni, azonban ez elsősorban a fogyasztó érdeke. Ha nem találjuk a hibát, hívjunk vízvezeték-szerelőt.
vissza
Hogyan lehet gyorsan és egyszerűen ellenőrizni, van-e sérülés a belső vízvezeték-hálózaton?
Egyszerűen tesztelhetjük hálózatunkat: zárjuk el gondosan valamennyi vízvételi hely kifolyószerelvényét, és ha a vízmérő mégis pörög, valahol szivárgás lehet a hálózaton.
vissza
Mikor terheli a szolgáltatót, és mikor a fogyasztót a csőtörésből származó vízveszteség költsége?
• Ha a bekötővezetéken a belső elzáróig, ennek hiányában a vízmérőt követő 10 centiméteren belül történik meghibásodás, a kárért a szolgáltató felel.
• Amennyiben a szolgáltatási pont után, vagyis a bekötővezetéken a vízmérőt követő 10 centiméteren (vízmérő hiányában a telekhatárig terjedő vízvezetéken) túl keletkezik kár, az elfolyt víz költsége a fogyasztót terheli.
• A szándékos rongálás, vagy a fogyasztó hibájából eredő károkozás költségeinek megfizetése minden esetben a fogyasztót terheli.
• Szintén a fogyasztót terheli a felelősség, ha a vízmérő fagyása okozza a kárt.
vissza
Kérhető-e díjfizetési kedvezmény?
Egy-egy csőtörés következtében (az elfolyt víz mennyiségétől függően) több ezer forintos számla keletkezhet. Amennyiben az elfolyt víz bizonyíthatóan nem a csatornarendszerbe került, hanem a környezetbe szivárgott el, a fogyasztó kérheti a BONYCOM Kft.-től az átlagon felüli csatornadíj elengedését amennyiben a csőtörés bejelentése a Szolgáltató felé megtörtént. Emellett társaságunk részletfizetési lehetőséget biztosít azon fogyasztóknak, akik szociális helyzetüknél fogva nem tudják határidőre, kiegyenlíteni a csőtörés miatt keletkező díjtartozásaikat. A kedvezmény részleteiről ügyfélszolgálati ügyintézőink részletes tájékoztatást adnak.
vissza
Mi történik, ha károkat okoz a kiömlő vagy zavaros víz?
A BONYCOMKft. kötelező biztosítással rendelkezik a kiömlő víz által okozott károkra, illetve a be nem jelentett vízzavarosodások okozta károkra. A kárt telefonon készenléti szolgálatnál, vagy személyesen a helyszínen tartózkodó vezetőnek lehet jelezni. A kárigényt minden esetben írásban is szükséges bejelenteni. Kérjük a fogyasztókat, a károsult tárgyakat a bemutatásig őrizzék meg.
vissza
Milyen problémák fordulhatnak elő a szennyvízhálózaton?
A dugulás az egyik leggyakoribb hiba, ritkábban előfordulhat csőtörés. Ha a törés vagy dugulás a ház belső hálózatán keletkezik (pl. WC, mosdó, mosogató), ügyfeleink kérjék vízvezeték-szerelő segítségét. A terepszintnél mélyebb padlószintű helyiségek szennyvízcsatornára történő rákötése esetén a helyiségekben lévő berendezési tárgyakért – esetleges szennyvízvisszatorlódás esetén – a Szolgáltató felelősséget nem vállal.
vissza
Mi a teendő, ha közterületen észlelünk meghibásodást az ivóvíz- vagy szennyvízhálózaton?
Ha közterületen észlelnek hibát a fogyasztók, kérjük, hívják a BONYCOM Kft. hibabejelentő
telefonszámait (74/451-701, 06 20 395-3317), amelyeket a vízdíjszámlán, a telefonkönyvben, illetve
honlapunkon is megtalálnak. ügyfélszolgálatunk köszönettel fogadja a telefonhívásokat. Minél hamarabb kezdjük meg a hibaelhárítást, annál inkább megóvhatjuk a vagyonunkat, ingatlanunkat, környezetünket.
vissza
Mi történik csőtöréskor?
A hibabejelentés után szakembereink a lehető legrövidebb időn belül kizárják az adott ellátási területet a település vízhálózatából, majd miután biztonsági és közlekedési okokból elkerítették a munkaterületet, a lehető leggyorsabban elhárítják a hibát. A munkálatokat követően azonnal megkezdődik az útburkolat helyreállítása is: a betonozás és az aszfaltozás körülményeit mindannyiunk biztonsága érdekében az út kezelője határozza meg, de az időjárást is figyelembe kell venni a munka során.
vissza
Hogyan lehet vízhez jutni vízhiány esetén?
Csőtörés esetén 6 órát meghaladó vízhiánykor, előre bejelentett vízhiány esetén 12 óra után biztosítjuk a vízellátást közterületen kialakított vízvételi pontról, vagy 300 méteren belül tartálykocsival.
Hogyan értesülhetünk az előre tervezett munkáknál fellépő vízhiányról?
Társaságunk honlapján, a www.bonycom.hu címen, a médián keresztül (pl. Bonyhád TV, helyi rádiók, települési újságok), illetve kisebb területet érintő vízhiány esetén a lépcsőházakban kiragasztott plakátokon vagy szórólapokon tájékoztatjuk a fogyasztókat. Ügyfeleink a ügyfélerszolgálattól telefonon kérhetnek tájékoztatást arról, hogy mikor áll helyre a vízszolgáltatás.
vissza
Mi a teendő a házi szennyvízhálózaton előforduló probléma esetén?
A házi szennyvízhálózat ellenőrzése, karbantartása, javítása a fogyasztó feladata. Amennyiben a belső hálózaton keletkezik dugulás vagy csőtörés, vízvezeték-szerelő szakember segítségével haladéktalanul keresse meg és javíttassa ki a hibát.
vissza
Hogyan védekezzünk a vízmérő elfagyása ellen?
A kemény tél beálltával a vízszolgáltatási zavarok jelentős hányadát az elfagyások okozzák. A legtöbb esetben a hétvégi telkeken fordulnak elő ilyen jellegű hibák, hiszen ebben az időszakban ezeken az ingatlanokon nincs vízhasználat. Az a tulajdonos, aki körültekintően téliesített, ilyenkor is nyugodt lehet. Mit jelent ez?
A következőképpen járjunk el:
a) az ingatlan hálózatának víztelenítése után a mérőt és az aknában lévő csövet hőszigetelő anyaggal takarjuk le;
b) ellenőrizzük, hogy jól zár-e a fedőlap, ha nem, a hiányosságokat pótoljuk.
Ha fogyasztóink a felsoroltakat elvégezték, biztosak lehetnek abban, hogy a tavaszi nyitáskor nem érheti Önöket kellemetlen meglepetés.
A 38/1995. (IV.15.) sz. kormányrendelet (A közműves ivóvízellátás és közműves szennyvízelvezetés szabályzata) 17. §-a értelmében " (1) A fogyasztó a vízmérőakna, illetve a vízmérő hely hozzáférhetőségének biztosításáról a vízmérő fagy elleni megfelelő védelméről gondoskodni, továbbá a vízmérő rendellenes működéséről a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni köteles."
A télen használaton kívüli ingatlanok (pl. zártkerti ingatlanok) esetében a fogyasztó térítés ellenében kérheti a vízszolgáltatás átmeneti szüneteltetését, így megóvhatja hálózatát a szétfagyástól, az épületet a felázástól. Szüneteltetés iránti kérelmével forduljon ügyfélszolgálati irodáinkhoz.
Az Ön érdekében kérjük, gondoskodjon időben a fagy elleni védekezésről, mivel a vízmérő cseréjének, az elfolyt víznek a költségei a fogyasztót terhelik.
vissza
Hosszabb távollét után erős csatornaszag fogadott a fürdőszobában! Miért?
Előfordulhat, hogy hosszabb távollét után hazaérkezve erős csatornaszag érezhető a fürdoszobában. Ennek oka, hogy a padló-összefolyó vizes bűzzárral van ellátva, azaz kb. 2 deciliternyi víz áll benne, ami a nagy melegben elpárologhat. A kellemetlen szag megszüntetéséhez, a szellőztetésen túl, felülről öntsenek vizet a padlóösszefolyóba. A probléma nyáron nemcsak nyaraláskor jelentkezhet. Mivel jellemzően nem árasztjuk el a fürdoszobát vízzel, nem pótlódik a bűzelzáráshoz szükséges vízmennyiség, ezért azt felülről idonként érdemes pótolni.
VÍZTAKARÉKOSSÁG
vissza
1 m3 víz hány liternek felel meg és mire elegendő?
1 m3 víz = 1000 liter víz, melyből például 10 alkalommal kádfürdőt vehetünk vagy 100-szor elmosogathatunk vagy 6-szor moshatjuk le autónkat.
vissza
Hogyan takarékoskodjunk a vízzel?
• Ha átgondoljuk vízfogyasztásunkat, csökkenthetjük a számlánkat.
• Fontos, hogy az összes csaptelep, szelep, tömítés hibátlan legyen, ezért rendszeres időközönként ellenőrizzük a vízvezetékeket, szerelvényeket. Ne várjunk a hibák megjavításával, mert nemcsak értékes ivóvizet pazarolunk el, hanem az elfolyt víz árát is feleslegesen fizetjük ki.
• Praktikus legalább havonta egyszer meggyőződni a vízmérő állásáról, hiszen a szokásoshoz képest kimagasló vízfogyasztás csőtörést jelezhet. Egyszerűen tesztelhetjük hálózatunkat: zárjuk el valamennyi kifolyószerelvényt, és ha a vízmérőn a legkisebb csillagkerék mégis pörög, valahol szivárgás lehet a hálózaton.
• Új háztartási gép vásárlásánál válasszunk víztakarékosat. A mosógépet, mosogatógépet csak teljes adag ruhával/teli tálcával indítsuk el, vagy használjuk a víztakarékos programokat.
• Zuhanyozzunk, ezzel kevesebb vizet fogyasztunk! Ha a szappanozás alatt nem folyik a víz, már spóroltunk. Fogmosáskor, borotválkozáskor, mosogatásnál csak akkor folyjék a víz, amikor használjuk is!
• Válasszunk olyan WC tartályt, ahol csappal vagy nyomógombbal magunk szabályozhatjuk a leömlő víz mennyiségét.
• Ha van kertünk, gyűjtsünk esővizet. A növények is meghálálják, ha lágy esővízzel locsoljuk őket.
vissza
BEKÖTÉSEK, TERVEK
Mit kell tartalmaznia az ivóvíz bekötési tervnek?
• a többször módosított 38/1995 (IV.5.) Kormányrendelet melléklete szerinti tervező vagy kivitelező által 1:200 vagy 1:500 léptékben készített helyszínrajzot;
• egy műszaki leírást;
• a megépítendő vízmérőakna építészeti, gépészeti tervét. A vízmérőhely építészeti, gépészeti tervét az MSZ 10-244-85 előírásainak megfelelően kell elkészíteni.
• A bekötési tervnek tartalmaznia kell a közmű-egyeztetési jegyzőkönyveket is.
Mit kell az ivóvíz bekötési tervhez mellékelt helyszínrajzon feltüntetni?
• az ingatlan helyrajzi és házszámát;
• a megépítendő vízmérőakna helyét;
• a bekötés tervezett nyomvonalát;
• a bekötővezeték és a házi ivóvízhálózat méretét, anyagát, valamint
• az ingatlan előtti ivóvíz-törzshálózat helyét, méretét és anyagát.
Mit tartalmaz az ivóvíz bekötési tervhez mellékelt műszaki leírás?
• a kérelmező nevét, címét;
• az ingatlan címét, helyrajzi és házszámát;
• a vízszükséglet összeállítását, indoklását;
• a csúcsfogyasztás mennyiségének meghatározását, valamint
• a vezetékre csatlakoztatott berendezéseket;
• a vízkivételi helyek számát.
Mit kell tartalmaznia a csatorna bekötési tervnek?
Műszaki leírás, amely tartalmazza:
a) a kérelmező (tulajdonos) nevét, postai címét,
b) az ingatlan - szükség esetén a létesítménnyel érintett szomszédos ingatlanok - helyének (utca, házszám) és helyrajzi számának a megjelölését,
c) az elvezetendő szennyvíz napi átlagos és csúcsidei mennyiségét (m3/nap), minőségét, (hatályos rendelet normatívái szerint kiszámolva),
d) az előtisztításra, valamint az előtisztítás utáni szennyvízminőségre vonatkozó adatokat,
e) a szennyvízhálózathoz tartozó berendezések (átemelő, előtisztító stb.) rövid leírását, műszaki jellemzőit.
Helyszínrajz (1:200, 1:500 léptékben), feltüntetve:
a) az érintett ingatlant és annak helyrajzi számát, illetve házszámát,
b) a szennyvízhálózatok nyomvonalát, átmérőjét, anyagát, lejtését, jellemző pontjainak abszolút magassági adatait,
c) a szennyvízhálózathoz tartozó berendezések (aknák, előtisztító, szennyvízmennyiség-mérő stb.) helyét, kialakítását,
d) a szennyvízhálózattal érintett létesítményeket.
e) a kivitelezéshez szükséges szakhatósági jóváhagyásokat, egyeztetések dokumentumait.
Szükséges még a bekötővezetékről hossz-szelvényt készíteni, a keresztező közművek és műtárgyak feltüntetésével.
EGYÉB KÉRDÉSEK
vissza
Mi a teendő tulajdonosváltozás esetén?
Amennyiben a fogyasztó olyan ingatlant vásárol, vagy értékesít, amely rendelkezik közműves vízellátással- és/vagy szennyvízelvezetéssel, kérjük, hogy a régi-és új tulajdonos a fogyasztóváltozástól számított 30 napon belül együtt keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat. Az ügyintézésnél szükség lesz a vízmérő(k) állására, egynél több vízmérő esetén pedig a vízmérőállások mellett az adott vízmérők gyári számára is. Az új tulajdonossal az elszámolás után a BONYCOM Kft. Szolgáltatási szerződést köt az ivóvíz- szennyvíz- és hulladékszolgáltatásra.
vissza
Miért kell Szolgáltatási szerződést kötni?
A szerződéskötési kötelezettséget a 38/1995. (IV. 05.) számú Kormányrendelet írja elő. A Szolgáltatási szerződéssel a fennálló szerződéses viszonyt írásban is megerősítjük, ezzel egyértelművé, világossá és áttekinthetővé válnak mind a fogyasztó, mind a szolgáltató jogai és kötelezettségei.
vissza
Miért kérik a szerződésben a személyes adatokat?
A fogyasztókat személyes adataik (születési hely, idő, anyja neve, gazdasági társaságok esetében
adószám stb.) alapján tudjuk egyértelműen és korrekt módon azonosítani – hiszen ügyfeleink közül többen is viselhetik ugyanazon vezeték- és keresztnevet. Társaságunk az adatvédelem szabályait figyelembe véve kezeli az ügyfelek adatait, kizárólag a szolgáltatással kapcsolatos ügyintézéskor segítenek az eligazodásban. Az adatokat tartalmazó érvényes Szolgáltatási szerződés egy példányát a fogyasztó kapja, a másikat az ügyfélszolgálat, így bármikor visszakereshető. A szolgáltatási jogviszony megszűnésétől számított 5 év elteltével a személyes adatokat töröljük a nyilvántartásából.
vissza
Miért nem szabad a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezetni?
A vonatkozó jogszabály szerint az olyan településeken, ahol külön csapadék- és szennyvízcsatorna hálózat is üzemel, a csapadékvíz nem vezethető a szennyvízcsatorna hálózatba. A BONYCOM Kft. által üzemeltetett csatornahálózatot csak szennyvizek elvezetésére létesítették. Ha nagyobb mennyiségű csapadékvíz kerül a szennyvízcsatornába, a szennyvíz elvezetésére tervezett, kisebb átmérőjű csőrendszer nem tudja megfelelő ütemben elvezetni. Az esővízzel higított szennyvíz „ki is önthet” az aknából, emellett zavarok keletkeznek a tisztítási technológiában. Ez a probléma nemcsak komoly, előre nem tervezett költséget jelent a BONYCOM Kft.-nek, hanem súlyos környezetromboló és egészségkárosító hatással is jár.
vissza
Mi mindent nem szabad beleengedni a szennyvízcsatornába?
A szennyvízcsatornába csak olyan anyagok kerülhetnek, amelyek a csatornarendszer és a tisztító telepek működését nem zavarják. Tilos bevezetni csapadékvizet és környezetre veszélyes anyagokat, dugulást okozó szilárd vagy nehezen oldódó hulladékot, illetve olyan folyékony hulladékot, amely nem a víz felhasználása során keletkezett! Ne kerüljön a csatornába:
• zsír, olaj, benzin, festék
• darabos tárgy, felmosórongy, ruhanemű, pelenka, baba-törlőkendő, tisztasági és intim betét, fültisztító pálcika, műanyagflakon, üvegpalack, kő, csont, gyümölcsmag, fémkupak
• építési törmelék, homok, kavics
• állati tetem, szőr, hús, belsőség
• mérgező, maró vegyi anyagok, növényvédő szer, szerves oldószer, ásványolaj származék
• csapadékvíz
vissza
Hogyan tudunk kedvezményt igénybe venni locsolási mellékvízmérővel?
A BONYCOM Kft. lehetőséget biztosít arra, hogy a kerttulajdonos fogyasztók külön mellékvízmérő
beépítése révén mérjék a locsolásra elhasznált vízmennyiséget, így spóroljanak: a locsolási célú csapok vízfelhasználása után csupán a vízdíjat kell megfizetni, a csatornadíjat nem. A locsolási mellékvízmérővel igénybe vehető kedvezmény elszámolásának műszaki feltétele a házi ivóvízhálózat kerti vezetékére, vagy kifolyójára szerelt hiteles mellékvízmérő, amely a felszerelést követően a fogyasztó tulajdonába kerül, így megfelelő védelméről, karbantartásáról és hatévenkénti hitelesítéséről a tulajdonosnak kell gondoskodnia.
vissza
Hová fordulhatunk panasz esetén?
Minden nagy szervezet működése során előfordulhatnak olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a fogyasztók megalapozott panasszal élhetnek. Ha a fogyasztónak bármilyen szolgáltatással kapcsolatos panasza van, azt mindenekelőtt a szolgáltatóval célszerű elintézni.
Ha megítélése szerint reklamációját a szolgáltató nem rendezte kielégítően, a fogyasztó kérheti kérelmének orvoslását a fogyasztói érdekképviseleti szervektől, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-dunántúli Regionális Felügyelősége Pécsi Kirendeltségétől (7622 Pécs, Bajcsy Zs. u. 14-16.; postacím: 7602 Pécs, Pf. 900.; 72 510 494; fogyasztovedelem.baranya@ddrkh.hu) és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Dél-Dunántúli Regionális Irodájától (7621 Pécs, Apáca u. 15.; 72 211 399; ofe.pecs@t-online.hu), vagy a Tolna megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett békéltető testülettől .
Mit tehetnek a fogyasztók a panaszmentes kapcsolat érdekében?vissza
• Ügyeljenek a számlák időbeni befizetésére.
• Gondoskodjanak kerti csapjaik, vízmérőik téliesítéséről, fagyvédelméről.
• Tegyék lehetővé a vízmérő leolvasást.
• A vízhasználó személyében beállt változást a vízmérőállás megjelölésével mielőbb, de legkésőbb 30 napon belül feltétlen jelentsék be a szolgáltatónak az új fogyasztóval együttesen. Csak így kerülhető el, hogy elköltözés után rendezetlen számla maradjon, ugyanis egyetemleges a felelősség a hátralékért az eladó és a vevő között.
• A vízveszteség ellenőrzése társasházakban is a fogyasztók érdeke.
vissza
Mi történik, ha a vízminőség - vizsgálatok eredménye nem megfelelő?
Amennyiben a vizsgálatok eredménye nem felenel meg a szigorú előírásoknak, azonnali intézkedéseket kell tenni a probléma kiküszöbölésére. Társaságunk nagy hangsúlyt helyez azonban már a megelőzésre is a biztonságos, zavartalan vízellátás biztosítása érdekében. A megelőzés részeként – az esetleges fertőzések elkerülése céljából – a jogszabályok fertőtlenítést írnak elő, melyet fogyasztóink is érzékelhetnek, de ez minden esetben határérték alatti koncentrációt jelent.
vissza
Mit tesznek a víziközmű szolgáltatók a környezet megóvásáért?
A víziközmű szolgáltatók - a kezelésükre bízott szennyvízelvezető és tisztító művek szakszerű üzemeltetésével - csökkentik élővizeink terhelését, megóvják vízkincsünk vízminőségét, védik vízbázisainkat. Ezáltal az egyik legfontosabb környezetvédelmi feladatot látják el az országban.
vissza
Miért szükséges a települések csatornázottságának növelése?
Ivóvízbázisaink, természetes környezetünk megóvása érdekében, lehetőség szerint minden felhasznált ivóvízből keletkező szennyvizet össze kell gyűjtenünk és az előírásoknak megfelelően meg kell tisztítanunk. Élővizeinkbe csak ellenőrzött körülmények között engedhetjük vissza a megtisztított szennyvizet.
vissza
Hol értesülhetnek a Fogyasztók a hibaelhárítási munkákról, az esetleges vízhiányról?
Társaságunk az ütemezett munkákról a Fortuna Rádió adásán keresztül – Bonyhádon a 94 MHz-n – nyújt tájékoztatást a Fogyasztóknak a hibaelhárítási munkákról, a vízhiányról illetve a javítások várható befejezési időpontjáról. Ügyfélszolgálati irodánkban a Bonyhád, Széchenyi tér 4. szám alatt és Központi telephelyünkön a Bonyhád, Mikes u. 3. szám alatt is pontos tájékoztatást nyújtunk, illetve a 74/451-755, 06 20/395-3377, 74/451-701, 06 20/395-3317-es telefonszámokon is szolgálunk pontos felvilágosítással
A kiadvány a Magyar Víziközmű Szövetség és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés című közös tájékoztatójának felhasználásával készült.
Mit tegyek, ha nem ürítették ki a tárolóedényem?
Munkatársaink értesítőt hagynak a helyszínen abban az esetben, ha az ürítést nem tudják elvégezni, az értesítőben megjelölik ennek okát. Ha Ön nem kapott értesítőt, akkor kérjük, jelentse be ezt ügyfélszolgálatunknál. Sérült edényt nem tudunk üríteni.
Mit tegyek, ha megsérült a hulladéktároló edény?
Ha Ön a hulladéktároló edényt Társaságunktól bérli, akkor az edény javításáról Társaságunk gondoskodik; Kérjük, hogy az edény sérülését ügyfélszolgálatunknál jelezze.
Ha a hulladéktároló edény az Ön tulajdona, akkor ennek javításáról, pótlásáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia.
vissza
Mit kell tudni a veszélyes hulladék gyűjtésről?
Veszélyes hulladék az a hulladék, amely olyan anyagot tartalmaz, mely eredete, összetétele, koncentrációja miatt az élővilágra, környezetre kockázatot jelent. Ilyen kockázati tényezőjű anyagok lehetnek:
• Tűz és robbanás veszélyes anyagok, melyek hőre illetve nyomásra felrobbanhatnak, könnyen meggyulladnak.
• Maró hatású anyagok, melyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák.
• Mérgező anyagok, melyek belégzése, lenyelése, bőrön keresztüli felszívódása esetén egészségkárosítást, esetleg halált okoznak.
• Fertőzést okozó anyagok, melyek betegséget okozhatnak.
• Környezet károsító hatású anyagok:, melyek a környezet állapotát, biológiai-ökológiai egyensúlyát megváltoztatják.
• Mutagén anyagok, melyek genetikai károsodást okozhatnak.
• Karcinogén anyagok, melyek a szervezetbe jutva daganatot okozhatnak.
Mit lehet a hulladéklerakóra kiszállítani?
Lakossági ügyfeleink 1 m3, veszélyes hulladéknak nem minősülő hulladékot díjmentesen elhelyezhetnek a hulladéklerakón.
vissza
Milyen hulladékot helyezhetek ki lomtalanításkor?
A lomtalanítás során tilos elhelyezni:
- építési törmeléket,
- veszélyes hulladékot,
- állati tetemeket!
Kihelyezhető hulladékok:
A lomtalanítás során kihelyezhető hulladék: bútor, műanyag, papír, zöldhulladék (kötegelve, felaprítva).
Az elektronikai hulladékok: a háztartásban elhasználódott elektromos berendezések valamint a gumiabroncsok a lomtalanítási időszak alatt leadhatók 7-19 óra között a BONYCOM KFT. központi telephelyén a Bonyhád, Mikes u. 3. szám alatt.
vissza