Üzletszabályzat

A szolgáltató cég neve:
BONYCOM Bonyhádi Közüzemi Kft.
Rövidített neve:
BONYCOM Kft.
Székhelye: 7150. Bonyhád, Széchenyi tér 4.
Telefon: 74/451-755,
Fax: 74/451-330,
E-mail: bonycom@bonycom.hu
Ügyfélszolgálati iroda:
7150. Bonyhád, Széchenyi tér 4.
PF: 28.
Telefon: 74/451-755
Fax: 74/451-330
E-mail: bonycom@bonycom.hu;
Honlap: www.bonycom.hu
Ügyfélfogadási idő:
Hétfő, Szerda, Péntek: 800-1400 óra között
Kedd: 1400-2000 óra között
vissza
I/2. Telephelyei:

1. II.sz. telephely: 7150, Bonyhád, Mikes u.3.
2. Szennyvíztisztító telep: 7150, Bonyhád, Gyár u.

Hibajelentés 0-24 óra között: Tel: 74/451-701,
Mobil: 06/20/395-3317

Működés megkezdésének időpontja: 1992.január 1.
Cégbejegyzés száma: 17-09-001421
Adószáma: 10701551-2-17
Statisztikai számjel: 10701551-3600-113-17
KÜJ száma: 100305007
KTJ száma: 101855724
vissza
I/3. Tevékenységei:

Alapvető feladata: víztermelés, vízelosztás, szennyvíz gyűjtőhálózat üzemeltetése, szennyvízkezelés-tisztítás, települési szilárd- és folyékony hulladék gyűjtése, kezelése, városüzemeltetési feladatok.
vissza
I/4. Ellátási területei:

vízszolgáltatás: Bonyhád, Cikó, Hidas települések.
csatornaszolgáltatás: Bonyhád, Cikó, Hidas, Kakasd, Nagymányok, Kismányok települések
hulladékkezelés: Bonyhád, Cikó, Aparhant, Mucsfa, Bátaapáti, Mórágy, Mőcsény, Grábóc települések
I/5. Kapcsolatai:

A Szolgáltató a Fogyasztók tájékoztatása érdekében vállalja, hogy
- honlapján, szórólapokon, rendszeresen tájékoztatja a Fogyasztókat,
- 0-24 órás készenléti szolgálattal biztosítja a hibajelentések kezelését, elhárítását
- ügyfélszolgálati irodáján hetente egy napon hosszított idejű ügyfélfogadást tart
vissza
I/6. Az üzletszabályzat összeállításánál figyelembe vett legfontosabb jogszabályok:

• 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
• 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X.9.) Kormányrendelettel
• 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról
• 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
• 1993.évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
• 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
• 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
• 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
• 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
• 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
• 2000. C. törvény a számvitelről
• 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról
• 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
• 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
• 18/1990. (I.31.) MT rendelet a víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról
• 14/1991. (XI.26.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról
• 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről
• 24/1995. (XI.22.) PM rendelet a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról
• 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről
• 18/1999. (II.5.) Kormányrendelet a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről
• 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról
• 242/2000. (XII.23.) Kormányrendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól
• 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről
• 213/2001. (XI.14.) Kormányrendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
• 21/2002. (IV.25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről
• 126/2003. (VIII.15.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről 164/2003. (X.18.) Kormányrendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről
• 270/2003. (XII.24.) Kormányrendelet az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól
• 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól
• 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről
• 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
• 224/2004. (VII.22.) Kormányrendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről
• 262/2004. (IX.23.) Kormányrendelet a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról
• 27/2005. (XII.06.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról
• 227/2006. (XI.20.) Kormányrendelet a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről
• 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
• 16/2007. (III.13.) IRM-MeHVM együttes rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért, a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, valamint értékesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról
• 90/2007. (IV.26.) Kormányrendelet környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről
• 225/2007. (VIII.31.) Kormányrendelet Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról
• Bonyhád város helyi rendelete az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról
• Bonyhád város helyi rendelete a települési hulladék elszállításáról, ártalommentes végleges elhelyezéséről az erre vonatkozó közszolgáltatás díjáról és a közszolgáltatás kötelező igénybevételéről.
vissza
I/7. A szabályzat célja:

Az Üzletszabályzat célja a közműves ivóvízellátással és közműves szennyvízkezeléssel, mint közüzemi szolgáltatással, valamint a települési szilárd- és folyékony hulladékkezeléssel, mint közszolgáltatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek szolgáltatóra és Fogyasztóra vonatkozó szabályainak áttekinthető rögzítése.
Az Üzletszabályzat segíti elő a Fogyasztók tájékoztatását a szolgáltatás igénybevételének, a panaszbejelentések kezelésének, az ügyintézés menetének, valamint a hibaelhárítások kezelésének módjáról.
A Szolgáltató kiemelt céljai víztermelés, vízelosztás, szennyvízgyűjtő-hálózat üzemeltetési, szennyvízkezelés és –tisztítás, valamint a települési szilád- és folyékony hulladékkezelés. A Szolgáltató különös figyelmet fordít a fogyasztói igények felmérésére, a Fogyasztókkal való partneri kapcsolat kiépítésére és fenntartására, valamint az eredményes működés biztosítására.

vissza

I/8. Az Üzletszabályzat hatálya:

Az Üzletszabályzat területi hatálya a Szolgáltató vízjogi engedélyeiben meghatározott működési területére, személyi hatálya a Szolgáltató szolgáltatásait igénybe vevők körére, valamint a Szolgáltatóra terjed ki.

A Szolgáltató Üzletszabályzata hozzáférhető a bonycom.hu internetes oldalon, valamint a Szolgáltató ügyfélszolgálati irodájában.

Amennyiben a Szolgáltató működését meghatározó jogszabályok változása az Üzletszabályzatban foglaltakra is kihat, a Szolgáltató köteles az Üzletszabályzatot a hatályos jogszabályoknak megfelelően módosítani. A Szolgáltató köteles a Fogyasztókat a jogszabályváltozás miatt végrehajtott módosításokról a bonycom.hu internetes oldalon és az ügyfélszolgálaton történő kifüggesztés útján értesíteni.

A Szolgáltató az Üzletszabályzat egyoldalú módosításának jogát, a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével fenntartja.
vissza
II. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT ALAPFOGALMAI
( 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet 2. § figyelembevételével)
II/1. Szolgáltató:

A víziközmű-létesítmény üzemeltetésével ivóvíz-szolgáltatást és/vagy szennyvízelvezetést és tisztítást, hulladékszállítást, mint közszolgáltatást – végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, jelen Üzletszabályzatban a BONYCOM Kft.
vissza
II/2. Fogyasztó:

A víziközmű hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosa illetőleg egyéb jogcímen használója. Hiteles bekötési vízmérővel nem rendelkező ingatlanoknál az ingatlan tulajdonosa, valamint a Szolgáltató nyilvántartásában szereplő költségmegosztó célú mellékvízmérővel rendelkező, elkülönített vízhasználati hely tulajdonosa, illetőleg egyéb jogcímen használója, illetve a hulladékszolgáltatás igénybevevője.

• Lakossági fogyasztó: lakossági egységáron veheti igénybe a Szolgáltató szolgáltatásait minden természetes személy, kivéve azt, aki bármely jogi formában vállalkozási tevékenységet folytat.
• Nem lakossági fogyasztó: minden olyan Fogyasztó, aki nem tartozik a lakossági fogyasztói körbe. Így e csoportba tartoznak azon természetes személyek, akik bármely jogi formában vállalkozási tevékenységet folytatnak, valamint a Ptk. 685. § c. pontjában felsorolt gazdálkodó szervezetek.
• Zártkerti Fogyasztók Azok az ingatlanon nem életvitelszerűen tartózkodó Fogyasztók, akik társulásszerű szerveződéssel –fejlesztési hozzájárulás megfizetése mellett- építtették ki a vízhálózatot. A vízfelhasználásuk gazdálkodási célú, a zártkertek vízmérője mellékmérőként kerül átvételre (az átadási pont és a mellékmérők közötti) vezetékszakaszok meghibásodásának elhárítását a Szolgáltató átvállalja, de a felmerülő esetleges károkért felelősséget nem vállal.
II/3. Fogyasztók képviselője:

A többlakásos épület tulajdonosai által megbízott, meghatalmazott személy vagy szervezet, aki a többlakásos épület ügyeiben eljárva, a tulajdonostársak nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A Fogyasztók képviselője – külön meghatalmazás nélkül – jogosult és köteles a Szolgáltatóval való kapcsolattartásra. (Közös képviselő)
vissza
II/4. Gazdálkodó szervezet:

A Polgári Törvénykönyv 685. § c.) pontja szerinti gazdálkodó szervezet.
vissza
II/5. Csatlakozó víziközmű hálózat:

Több ingatlant ellátó ivóvíz bekötővezeték végpontja és az egyes ingatlanok házi ivóvízhálózatai közötti vezetékhálózat szerelvényekkel, illetőleg több ingatlan szennyvizét a házi szennyvízhálózat, amely az érintett ingatlanok közös tartozékát képezi.
vissza
II/6. Házi szennyvízhálózat:

Az ingatlanon keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló, és azt a szennyvíz bekötővezeték vagy a csatlakozó szennyvízhálózat végpontjához továbbító – az ingatlanon lévő építmény (épület) tartozékát képező – szennyvízvezeték hálózat, annak kiegészítő elemeivel (így például szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű) együtt.
vissza
II/7. Házi ivóvízhálózat:

Az ingatlan tartozékát képező, annak ivóvízfogyasztását biztosító, a bekötővezeték vagy a csatlakozó vezetékhálózat végpontjához kapcsolódó vízvezeték és tartozékai (így például a vízmérő elhelyezésére szolgáló akna), amely a rajta kialakított vízkivételi helyekig szállítja a vizet.

II/8. Ingatlan:

A külön jogszabály (1997. évi LXXVIII. törvény 2.§ 21.pont) szerinti egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földrész (telek).
vissza
II/9. Ivóvíz bekötővezeték:

Az ivóvízellátásba bekapcsolt ingatlanon a törzshálózat és a házi vezetékhálózat, illetve a csatlakozó ivóvízvezeték-hálózat között kiépített vezeték tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely:
• úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig;
• egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig;
• vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed.
vissza
II/10. Ivóvíz-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan:

Az az ingatlan, amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvíz-szolgáltatásra lehetőséget ad.
vissza
II/11. Bekötés:

Az ivóvíz és/vagy szennyvíz bekötővezeték megépítésével és üzembe helyezésével az ingatlan bekapcsolása a vízjogi engedély alapján épült, illetőleg üzemeltetett víziközmű törzshálózatba.
vissza
II/12. Ivóvízmérési hely:

Az ivóvizet szállító vezeték és környezetének úgy kialakított része, amely lehetővé teszi – a vonatkozó jogszabályi előírásokat is megfelelve – az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízmérő szakszerű beépítését és működtetését.
vissza
II/13. Ivóvízmérő:

A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szerinti, az ivóvízhálózatba beépített – az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló – hitelesített mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait.

a.) Bekötési vízmérő: az ellátásba bekapcsolt ingatlanok vízhasználatának mérésére szolgáló, a bekötővezeték végpontjára telepített vízmérő.
b.) Mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített vízhasználat mérésére szolgáló vízmérő.
Mellékvízmérő
- A mellékvízmérő az elkülönített vízhasználati hely fogyasztásának meghatározásához szükséges vízmérő, amely költségmegosztó szerepet tölt be; funkciójából és jellegéből adódóan alacsonyabb pontossági osztályba tartozó mérési eredményt produkál, mint a bekötési mérő.

- A mellékvízmérő az elkülönített vízhasználó tulajdonát képezi, ezért megfelelő működéséről, hitelesítéséről, karbantartásáról, javításáról, cseréjéről, megóvásáról az elkülönített vízhasználónak (a mellékvízmérő tulajdonosának) kell gondoskodnia.

- Mellékvízmérő a bekötési vízmérővel egy aknában, csak a bekötési vízmérő beépítésére vonatkozó előírásokkal egyezően helyezhető el.
Amennyiben az elkülönített vízhasználó a 38/1995. (IV.5.) sz. Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek eleget tesz, a Szolgáltató nem tagadhatja meg a szerződés megkötését.
A Mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének előfeltétele:
• az ingatlan vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és az ingatlan vízellátására vonatkozó Szolgáltatási szerződés megkötése;
• a mellékvízmérő házi vízvezeték-hálózatba való beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti Fogyasztó, valamint azt követően a Szolgáltató előzetes hozzájárulása;
• a 38/1995. (IV.5.) sz. Kormányrendelet szerinti terv benyújtása.
A Mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználóval (az adott ingatlanhoz tartozó bekötési vízmérőn belüli fogyasztási hely tulajdonosával vagy egyéb jogcímen használójával) köti meg a Szolgáltató.

Locsolási célú mellékvízmérők beépítése
A Szolgáltató a Fogyasztó költségére lehetőséget biztosít az ingatlanon belüli locsolási célú vízfelhasználást regisztráló vízmérő beépítésére.
A vízmérő házi vezetékhálózatba való beépítéséhez a Szolgáltató előzetes hozzájárulása szükséges, melyben a Szolgáltató nyilatkozik a megvalósíthatóságról, melynek feltételei:
• öntözővíz mérésére bekötési és mellékvízmérő egyaránt felszerelhető;
• a Fogyasztó biztosítja, hogy az öntözővezetékről csak öntözési célú vízfelhasználás valósulhat meg;
• az öntözővíz a csatornahálózatba nem vezethető;
• a szolgáltatás kialakításának ellenőrzéséhez a fogyasztó feltétel nélküli és visszavonhatatlan hozzájárulását adja.

A szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez a 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet szerinti tervet kell készíteni, és az a Szolgáltatóhoz benyújtani.
A kérelem jóváhagyásáról a Szolgáltató a kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozni köteles.

A jelen Üzletszabályzatban használt fogalmak megegyeznek a vonatkozó jogszabályokban meghatározott fogalmi meghatározásokkal.
vissza
II/14. Ivóvízmű:

Közműves ivóvízellátást szolgáló víztermelő, vízkezelő, - tároló és – elosztó létesítmények, berendezések összessége.

II/15. Ivóvízvételi hely:

az ivóvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből ivóvíz fogyasztása lehetséges.
vissza
II/16. Közműves ivóvízzel ellátott:

Az, akinek lakhelye legfeljebb 150 m-es körzetén belül a közműves ivóvízfogyasztásra módot nyújtó ivóvízvételi hely található.
vissza
II/17. Közterületi vízvételi hely:

A közterületen lévő közkifolyók és a tűzcsapok.

Szennyvizek fajtái

II/18. Lakossági szennyvíz:

Emberi tartózkodás céljára szolgáló területről vagy szolgáltatásból, emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származó szennyvíz, amely nem minősül veszélyes hulladéknak.
II/19. Nem lakossági szennyvíz:

Minden olyan háztartási szennyvíznek, csapadékvíznek és veszélyes hulladéknak nem minősülő szennyvíz, amelyet valamely ipari vagy kereskedelmi tevékenység folytatására szolgáló helyiségből bocsátanak ki.
vissza
II/20. Szennyvíz bekötővezeték:

Az ingatlanon keletkező szennyvizeknek (kizárólag egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeknek) a szennyvíz törzshálózatba való bevezetésére szolgáló vezeték, melynek végpontja:
a.) gravitációs szennyvíz bekötővezeték esetén a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknák vagy ellenőrző-, tisztítónyílás kimeneteli oldala, ezek hiányában zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja, nem zártsorú beépítés esetén pedig az ingatlan határvonala.
b.) kényszeráramoltatású szennyvíz bekötővezeték esetén
- az ingatlan szennyvizeit gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer csillapító aknájának a szennyvíz törzshálózat felöli oldala
- az ingatlan szennyvizeit kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer esetén az átemelő szivattyú elhelyezésétől függően épületen belüli elhelyezés mellett az épület külső falsíkja, épületen kívüli elhelyezésnél az átemelő szivattyú nyomóoldali csonkját követő elzáró szerelvény.
vissza
II/21. Szennyvízelvezetési hely:

A szennyvízelvezető műbe bekapcsolt ingatlan, illetőleg azon belül mindazon épület, épületrész, önállóan használható bérlemény, amelyek vízhasználata Mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja.
vissza
II/22. Szennyvízelvezető műbe kapcsolt ingatlan:

Amelyről a keletkező szenyvizeket részben vagy egészben szennyvíz bekötővezetékkel a szennyvízelvezető műbe vezetik be;
csatornadíj alapjául szolgáló szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvizek mennyiségének mérésére alkalmas műtárgy, berendezés, amelyet akkreditált, kalibráló (bemérő) laboratórium hiteles használati etalonnal rendszeresen ellenőriz.
vissza
II/23. Szennyvíztisztító telep:

A szennyvízelvezető műnek a szennyvíztisztítási feladatokat szolgáló önálló része.

II/24. Szolgáltatási pont:

A víziközmű, (vízmű, illetőleg a szennyvízelvezető mű), valamint a fogyasztói berendezések tulajdoni határa, és ahonnan kezdődően a Szolgáltató a szolgáltatás igénybevételi lehetőségét biztosítja.
- ivóvíz szolgáltatási pont: az ivóvíz bekötővezetéknek a Fogyasztó felöli végpontja.
- szennyvízelvezetés szolgáltatási pont: a szennyvíz bekötővezetéknek a Fogyasztó felöli végpontja.
vissza
II/25. Szolgáltatott ivóvíz:

A szolgáltatási ponton átáramlott ivóvíz.

II/26. Szennyvízbebocsátási pont:

A szennyvízelvezető műnek a szennyvizek befogadására kialakított része.
vissza
II/27. Tulajdoni jog:

- Az ivóvíz törzshálózat és bekötővezeték, illetve a szennyvíz törzshálózat és bekötővezeték, valamint az elszámolás alapját képező bekötési vízmérő- berendezések a Szolgáltató kezelésében állnak. Rendeltetésszerű működésükről a Szolgáltató köteles gondoskodni.

- A házi ivóvízhálózat, a csatlakozó víziközmű-hálózat, valamint az elkülönített vízfogyasztás mérésére szolgáló mellékvízmérő, illetve házi szennyvízhálózat és a szennyvíz mennyiségmérő a Fogyasztó tulajdonát képezi. Ezek karbantartásáról, javításáról, ellenőrzéséről, szabványossági felülvizsgálatáról Fogyasztó köteles gondoskodni.

Elkülönített mérőeszköz nélküli szolgáltatás
A bekötési vízmérővel nem rendelkező lakossági Fogyasztók által fogyasztott víz és/vagy szennyvíz mennyiségét a mindenkor érvényben lévő jogszabályok előírásai alapján, átalány szerint állapítja meg a Szolgáltató.
vissza
II/28. Települési folyékony hulladék:

A települések területén, a közcsatornába be nem kötött, emberi tartózkodásra alkalmas épületek és telkek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb, helyi közműpótló berendezéseinek ürítésekor, a nem közüzemi vízelvezető rendszerek tisztításából, továbbá a gazdasági, de nem termelő tevékenységből származó szennyvíz és szennyvíziszap, mely tartalmazhat kórokozó vagy fakultatív kórokozó baktériumokat, de nem minősül veszélyes hulladéknak.

vissza
II/29. Tűzcsap:

Tűzcsap telepítését írásban rendelheti meg a Fogyasztó a Szolgáltató által jóváhagyott tervek csatolásával. Amennyiben a tűzcsap elhelyezését a vízbekötés kiépítésével egy időben kívánja megvalósítani, és az a vízbekötési terven szerepel, akkor azzal együtt is megrendelhető.

vissza
II/30. A szolgáltatás tartalma:

A víziközmű szolgáltatás a közüzemi szolgáltatások körébe tartozik, nevezetesen:
- közműves ivóvíz-ellátási szolgáltatás (víznyerőhelyek üzemeltetése és fenntartása, víztisztítás, vízelosztás)
- hulladékszállítás (szilárd és folyékony hulladék gyűjtése, kezelése)
Közműves szennyvízelvezetés, - tisztítás, - ártalmatlanítás, valamint az ezekhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó egyéb szolgáltatások

A vízellátást és szennyvízelvezetést nem csak a Szolgáltatótól igénybe vevő Fogyasztók
Azon Fogyasztó, aki az ingatlanon keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető műbe mérés nélkül vezeti, és a vizet nem, vagy csak közműves vízellátáshoz csatlakozva, hanem saját vízműből (pl. ásott vagy fúrt kút), vagy más vezetékes megoldással szerzi be, köteles a teljes beszerzett vízmennyiség mérésére hiteles vízmérőt működtetni, a mért mennyiségekről a Szolgáltatót tájékoztatni. A mért mennyiséget a Szolgáltató ellenőrizni jogosult.

A közműhálózatba bevezetett szennyvízmennyiség meghatározására szolgáló mellékvízmérő nyilvántartásba vételét az előzőekben leírtak figyelembevételével a 38/1995. (IV.5.) Kormányrendeletben meghatározott tervek csatolásával lehet igényelni, melyek egyértelműen tartalmazzák a két ivóvízrendszer függetlenségét.
Ideiglenes vízmérők felszerelése
Amennyiben nincs lehetőség végleges vízbekötés létesítésére, a Fogyasztó az időszakos vízszolgáltatás igénybevételére ideiglenes mérő felszerelését kérelmezheti írásban a szolgáltatótól, feltüntetve a felhasználás pontos helyét, időtartamát, az igényelt mennyiséget, a fogyasztás jellegét, a szerződő felek azonosító adatait, a Szolgáltatási Szerződés fejezetben foglaltak szerint.
A Szolgáltató megtagadhatja az ideiglenes bekötés kiépítését, ha az műszakilag az adott határidőn belül biztonságosan nem megoldható, a Fogyasztó hátralékkal rendelkezik, illetve ha az ingatlanon a végleges bekötés is kivitelezhető.
Az ideiglenes bekötés időtartama 3 hónapnál nem lehet hosszabb.
vissza
II/31. Szolgáltatási szerződés:

Olyan szerződés, melynek alapján a Szolgáltató köteles a víziközmű hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosának vagy egyéb jogcímen használójának ivóvizet szolgáltatni, illetőleg az ingatlanon keletkező szennyvizek összegyűjtését, elvezetését és tisztítását elvégezni, a kihelyezett hulladékot elszállíttatni, a Fogyasztó pedig a megállapított díjat megfizetni.
vissza
II/32. Tulajdonosi felelősség:

Amennyiben az ingatlan bérlője vagy egyéb jogcímen használója (nem tulajdonosa) a szolgáltatás díját nem, vagy nem teljes összegében, vagy késedelmesen fizeti meg a szolgáltatónak, úgy az jogosult követelését az ingatlantulajdonossal szemben érvényesíteni.
vissza
II/33. Ügyfélszolgálat:

A fogyasztói bejelentések fogadásával, feldolgozásával, kivizsgálásával, megválaszolásával összefüggő ügyintézés színtere.

II/34. Igazolás kiadása használatbavételi engedélyhez:

A Szolgáltató jogosult megtagadni, ha
• a Szolgáltató felé a Fogyasztó lejárt esedékességű tartozást halmozott fel;
• az előírt vízelosztó, nyomásfokozó, nyomáscsökkentő vagy megszakító berendezés létesítése nem az előírás szerint készült el;
• az ingatlan ideiglenes bekötéssel ellátott, vagy a Fogyasztó a fogyasztási helyet engedély nélkül átalakította.

vissza
III. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

III/l. Szerződéskötési kötelezettség

A Polgári Törvénykönyv 387. §-a szerint közüzemi szerződés alapján a Szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni (a továbbiakban: Közüzemi Szolgáltatási Szerződés).

A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. §-a lapján a közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés közüzemi szolgáltatás. A közüzemi szolgáltatási szerződés megkötésével és kötelező tartalmi elemeivel kapcsolatban a Kormányrendelet 3. §-a az irányadó. A Szolgáltató a Közüzemi Szerződés megkötését csak jogszabályban (Kormányrendelet) meghatározott esetekben tagadhatja meg.

Az Általános Szerződési Feltételekben nem szabályozott kérdésekben elsősorban a Fogyasztóval kötött egyedi szerződés, továbbá a Polgári Törvénykönyv, a Kormányrendelet, a Mérésügyről szóló törvény, illetve a szolgáltatási díj meghatározására vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak (az esetleges specialitásokra tekintettel).

Amennyiben az Általános Szerződési Feltételek rendelkezései és a Fogyasztóval megkötött egyedi szolgáltatási szerződés rendelkezései ellentétben állnának, úgy a Fogyasztóra előnyösebb szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Általános Szerződési Feltételek hatálybalépését megelőzően megkötött egyedi szolgáltatási szerződések esetén azt a szerződési kikötést kell a felek jogviszonyában alkalmazni, amely a Fogyasztó számára kedvezőbb.

A Fogyasztó tudomásul veszi, hogy az Általános Szerződési Feltételekben és az egyedi szolgáltatási szerződésben szabályozott jogviszonyra a Szolgáltató Üzletszabályzatának rendelkezései is irányadóak.

Az Általános Szerződési Feltételek aláírásával a Fogyasztó hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Szolgáltató Általános Szerződési Feltételeket a 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével egyoldalúan módosítsa. Az Általános Szerződési Feltételek egyoldalú módosítása esetén a Szolgáltató köteles a Fogyasztót a módosítás tényéről és tartalmáról 8 napon belül, az ügyfélszolgálati irodában kifüggesztett hirdetmény útján, valamint a bonycom.hu oldalon értesíteni. A Szolgáltató köteles továbbá a közzététel tényéről a Fogyasztót, a módosítások hatálybalépését követően esedékes számla kiküldésekor írásban tájékoztatni.
Amennyiben a Fogyasztó nem ért egyet a Szolgáltató részéről egyoldalúan módosított Általános Szerződéi Feltételekkel a közzétételtől számított 30 napon belül, jogosult a szerződést azonnali hatállyal, a Szolgáltatóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával felmondani illetve a Szolgáltatóval történt megállapodás alapján új szerződést kötni.

A Szolgáltatási szerződés tartalmi követelményei
A Szolgáltatási szerződést a 2.sz. melléklet tartalmazza.
A Szolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell:
• a felek nevét, címét, továbbá természetes személy esetén a személyi adatok körében anyja nevét, születési helyét, idejét, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szerezet esetén annak székhelyét, cégjegyzék számát;
• a szerződés tárgyának fontosabb műszaki jellemzőit, mennyiségi és minőségi adatokat;
• a szerződés időbeli hatályát, a szolgáltatás, illetőleg a víz- és szennyvízátadás megkezdésének időpontját;
• a teljesítés helyét;
• az ellenérték megállapításának, ezen belül a számlázásnak, a mérőeszköz leolvasásának és a számla kiegyenlítésének módját;
• a szerződésszegés következményeit;
• a Fogyasztó, illetőleg az átvevő személyében bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségét a Szolgáltató, illetőleg átadó részére;
• a Fogyasztó azonosítóját;
• egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott feltételeket.
vissza
III/2. A Közüzemi Szolgáltatási Szerződés tárgya

A Közüzemi Szolgáltatási Szerződés alapján a közműves ivóvíz szolgáltatást és a közműves szennyvízelvezetés szolgáltatást végző (Szolgáltató) az ivóvízművek, illetőleg a szennyvízelvezető művek (Víziközművek) üzemeltetésével köteles a víziközmű hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosának, illetőleg egyéb jogcímen használójának (Fogyasztó) ivóvizet szolgáltatni, illetőleg az ingatlanon keletkező szennyvizek összegyűjtését, károkozás nélküli elvezetését és tisztítását elvégezni, valamint a keletkezett nem veszélyes hulladékot rendszeresen elszállítani. (Szolgáltatás)

A Szolgáltató jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően – a víziközművek teljesítőképességének mértékéig – köteles szolgáltatni.
A Közüzemi Szolgáltatási Szerződés alapján a Fogyasztó köteles a Szolgáltatás igénybevételéért jogszabályban meghatározott díjat a Szolgáltató részére, a Szolgáltató által kibocsátott számlában meghatározott határidőig megfizetni.
vissza
III/3. A Közüzemi Szolgáltatási Szerződés hatálya

A Közüzemi Szolgáltatási Szerződés a Szolgáltató és a Fogyasztó aláírásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Amennyiben a Fogyasztó díjfizetési kötelezettségét az ingatlan bérlőjére kívánja hárítani háromoldalú fizetési megállapodás megkötése szükséges.
Először szolgáltatási szerződés jön létre a Szolgáltató és a tulajdonos között, majd háromoldalú fizetési megállapodás a bérlő, a tulajdonos, valamint a Szolgáltató között. A háromoldalú fizetési megállapodás a bérlet megszűnésével hatályát veszti, melyről a Fogyasztó a Szolgáltatót 15 napon belül értesíteni köteles.

A Szolgáltatás megkezdésének időpontja: Új bekötés esetén a bekötés időpontja, tulajdonosváltás esetén, a tulajdonváltás tényének, a Szolgáltató irányába történő bejelentésének időpontja.

A szolgáltatás feltételeit tartalmazó szerződési ajánlatot a Szolgáltató az ivóvízellátásba vagy szennyvízelvezetésbe való bekötés esetén a megépítéshez adott hozzájárulással együtt megküldi a Fogyasztónak, aki azt a kézbesítéstől számított 15 napon belül aláírásával elfogadja, vagy véleményeltérését közli.

Ha a Fogyasztó a szerződést – a szolgáltatás jogszabályban megállapított díját kivéve – a szerződés tartalmára kiható véleményeltéréssel írta lá, a Szolgáltató köteles a felek álláspontjának egyeztetését 15 napon belül kezdeményezni. A szerződési ajánlatban foglaltak a Szolgáltatót 30 napig kötik.

Az Általános Szerződési Feltételek hatálya a szolgáltatás igénybevételétől kezdődően kiterjed a Szolgáltató és a Fogyasztó jogviszonyára.
vissza
III/4. A Fogyasztó jogai és kötelezettségei

III./4.1. A Fogyasztó jogosult:

- a Közüzemi Szolgáltatási Szerződés tartama alatt a 2. pontban meghatározott Szolgáltatás szerződés szerinti igénybevételére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatások igénybevételére.
- egyoldalú szerződésmódosítás esetén a szolgáltatási szerződést azonnali hatállyal felmondani.
- saját adatairól információt, tájékoztatást kérni a Szolgáltatótól.
- a Szolgáltatással kapcsolatos panaszok, észrevételek bejelentésére, a panasz érdemi kivizsgálásának kérésére, illetőleg a vizsgálat eredményéről megfelelő tájékoztatásra.
- a bekötési vízmérő – a vonatkozó költségek befizetése mellett történő – soron kívüli felülvizsgálatának és hitelesítésnek kezdeményezésére.
- Amennyiben a soron kívüli felülvizsgálat a vízmérőt megfelelőnek minősíti, a vizsgálat és hitelesítés költsége a Fogyasztót terheli. Amennyiben soron kívüli felülvizsgálat a bekötési vízmérőt nem hitelesként minősíti, a megelőlegezett költségeket a Szolgáltató a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal – MKEH – határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül visszautalja a Fogyasztó részére. (Kormányrendelet 19. § (3))
- a Szolgáltatás szüneteltetésének, illetve megszüntetésének igénylésére az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek egyidejű megfizetésével.
- a Szolgáltatási szerződést ivóvízellátás esetén, ha egyben az ingatlan tulajdonosa – az egyéb jogcímen használó pedig a tulajdonos hozzájárulásával, - 60 napos határidővel, és írásban felmondani, amennyiben az ingatlanon nincs más felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz szolgáltatás.
- a megkötött mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználatot 30 napos határidővel és írásban felmondani.
Ezzel egy időben a záró mérőállásról Szolgáltatót tájékoztatni köteles (Kormányrendelet 3.§ (6))
- a Szolgáltató szerződésszegése esetén a szerződésszegésből eredő igényeket érvényesíteni.
vissza
III/4.2. A Fogyasztó köteles:

- a Szolgáltató által nyújtott szolgáltatás díjának, számla alapján, határidőre történő megfizetésére.
- a Szolgáltatást kizárólag a Közüzemi Szolgáltatási Szerződésben meghatározott célra igénybe venni.
- az ingatlan vízellátását és szennyvízelvezetését szolgáló berendezések állapotát rendszeresen ellenőrizni, a tulajdonában álló berendezések karbantartásáról gondoskodni, továbbá az észlelt rendellenességeket Szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni.
- a Szolgáltató által végzett ellenőrzés lehetőségét biztosítani, az ellenőrzés során a házi és a csatlakozó víziközmű hálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetőleg az előírásoktól eltérő víziközmű használat megszüntetéséről gondoskodni.
- a vízmérő akna, illetve vízmérőhely hozzáférhetőségének biztosításáról és tisztántartásáról, a vízmérő fagy elleni védelméről gondoskodni, továbbá a vízmérő rendellenes működéséről a Szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. A vízmérő elfagyásból eredő meghibásodása esetén az új vízmérő beszerelésével kapcsolatos valamennyi költség a Fogyasztót terheli.
- a vízmérő hitelesítési cseréjének szabályszerű és határidőben történő végrehajtása érdekében a hozzáférést a Szolgáltató számára biztosítani.
- a vízmérő és leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzését és védelmét biztosítani.
- tartózkodni az ivóvíz közműhálózatba bekötött házi ivóvízhálózat helyi (egyedi) vízbeszerzési helyhez kapcsolt vezetékkel (hálózattal) való összekötésétől.
- tartózkodni a bekötővezetéknek és a házi ivóvízhálózatnak elektromos hálózat és berendezés, villámhárítók földelési céljára történő használatától.
- a tulajdonában lévő mellékvízmérő(-ket) hitelesíttetni, illetve a mindenkori mérésügyi jogszabályokban foglalt előírásokat betartani,
- tartózkodni a csapadékvizek szennyvízelvezető hálózatba történő bevezetésétől.
- tartózkodni, a veszélyes anyagok szennyvízbe történő bevezetésétől.

Amennyiben az idényfogyasztó a szolgáltatást 3 hónapot meghaladó időszakban nem veszi igénybe, az ismételt használatbavételkor köteles a bekötési vízmérőt leolvasni, és fogyasztási értéket az előző év azonos időszakának fogyasztását alapul véve ellenőrizni.
(Zártkertek, építkezések)

A Fogyasztó felelősségi körébe tartoznak a szolgáltatási ponttól a Fogyasztó irányába eső házi ivóvíz és szennyvízhálózat és az ezekhez csatlakozó berendezések, melyeknek a meghibásodásából eredő károkat (pl. a házi vízvezetéken történő vízelfolyás) a Fogyasztó viseli. Meghibásodás esetén a Fogyasztó köteles bizonyítani, hogy karbantartási és ellenőrzési kötelezettségének legalább havonta egyszer eleget tett, és a vízfogyasztást a vízmérő leolvasásával ellenőrizte. Ennek hiányában a vízmérő adatai szerinti mennyiség után kiszámlázott díjat köteles a Szolgáltatónak megfizetni.

Amennyiben a Fogyasztó személyében változás következik be, a régi és az új Fogyasztó – a vízmérőállás megjelölésével, a változástól számított 30 napon belül – együttesen kötelesek a változást a Szolgáltatónak írásban bejelenteni. A fogyasztás bejelentés elmulasztása esetén az abból eredő kárért a régi és az új Fogyasztó egyetemlegesen felel.

A fent meghatározott kötelezettségek megszegése a Fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül, és köteles a szerződésszegő magatartás megszüntetésén túl az ebből eredő valamennyi kárt és költséget a Szolgáltató részére megtéríteni.
vissza
III/5. A Szolgáltató jogai és kötelezettségei

III/5.1. A Szolgáltató jogosult:
- ellenőrizni, hogy a Fogyasztó a Szolgáltatást a jelen szerződésben és a hatályos jogszabályokban meghatározott módon és célra veszi-e igénybe,
- a Szolgáltatás díját a Fogyasztótól beszedni,
- eredménytelen fizetési felszólítás esetén az ivóvíz szolgáltatást a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően korlátozni, illetve szüneteltetni. (Kormányrendelet 9.§ (2))
- az elkülönített vízhasználók által beszereltetett mellékvízmérők hitelességét ellenőrizni,
- a saját vízbázisra telepített, vagy más vezetékes megoldással beszerzett víz mérésére szolgáló hiteles mérőt ellenőrizni,
- a Fogyasztó szerződésszegése esetén a szerződésszegésből eredő igényeket érvényesíteni.

III/5.2. A Szolgáltató köteles:
- az ivóvíz folyamatos szolgáltatására, a szennyvíz elvezetésére a vízjogi üzemeltetési engedélyben előírt minőségben és mennyiségben, közületi Fogyasztók esetén a szerződésben megállapított kontingens erejéig,
- az ivóvíz-szolgáltatási, illetve szennyvíz-bebocsátási pontokig terjedő, a Szolgáltató üzemeltetésében lévő vízműveket, illetve szennyvízelvezető mű létesítményeit kezelni, karbantartani és folyamatosan üzemeltetni.
- a bekötési vízmérőket az MKEH által előírt, időszakonként hitelesíteni, cserélni,
plombával ellátni, saját költségére.
- a Fogyasztó kérésére – a szerelési, hitelesítési költségek megelőlegezése esetén – a vízmérő rendkívüli felülvizsgálatát elvégeztetni.
- a bekötési valamint a mellék vízmérőt, - a jelen szerződésben meghatározott időszakban – leolvasni, a fogyasztásról számlát kiállítani, és benyújtani.
- a Szolgáltatás tervezett műszaki okból szükségessé váló csökkentéséről vagy időszakos szüneteltetéséről, várható időtartamáról, esetleges mennyiségi vagy minőségi változásairól a Fogyasztót a helyi önkormányzaton, a helyi médián, a www.bonycom.hu internetes oldalon keresztül, vagy a Kormányrendelet 15.§ (1) foglaltakkal összhangban értesíteni, szükség esetén ideiglenes ellátásról gondoskodni.

A fent meghatározott kötelezettségek megszegése a Szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, és köteles a szerződésszegő magatartás megszüntetésén túl az ebből eredő valamennyi kárt és igazolt költséget a Fogyasztó részére megtéríteni.
vissza
III/6. Szolgáltatás mennyisége

Az ivóvízfogyasztás mennyisége – amennyiben a helyi önkormányzat rendeletei másként nem szabályozzák – szabványos bekötés esetén nem esik korlátozás alá. A szolgáltatott ivóvíz mennyiségének megállapítása méréssel történik. Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó.

A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti Fogyasztó köteles megfizetni a Szolgáltatónak.

A Szolgáltató az ivóvíz szolgáltatását legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett, a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Az ettől eltérő szolgáltatást Szolgáltatótól a költségek viselése mellett kérni lehet. Az ivóvíz ellátási, illetőleg szennyvízelvezetési szolgáltatás folyamatosan, de nem szünetmentesen történik.

A Szolgáltató a vízi közmű hálózaton, illetve szennyvízelvezető művön végzett tervszerű karbantartási munkák és üzemzavarok, az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, a vízbázis egyensúlyának megbomlása esetén, valamint mindezek megelőzése érdekében a munkák elvégzéséhez szükséges mértékben és időtartamban jogosult a Fogyasztó előzetes értesítése mellett az ivóvíz szolgáltatás és a szennyvízelvezetés szüneteltetésére a Kormányrendelet szerint előírt alábbi feltételek biztosítása mellett: (Kormányrendelet 10. § (3) – (4))
vissza
III.7. Szolgáltatási szerződés megszűnésének, megszüntetésének, módosításának esetei

III/7.1. Szerződés felmondása a Fogyasztó részéről
A Szolgáltatási szerződést ivóvízellátás esetén az ingatlan/lakás tulajdonosa 60 napos határidővel, írásban (az egyéb jogcímen használó a tulajdonos hozzájárulásával) felmondhatja, amennyiben az ingatlanon nincs más felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz-szolgáltatás.

A megkötött Mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználatot igénybe vevő 30 napos határidővel, írásban felmondhatja.
A Mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a bekötési vízmérő Fogyasztóját a Szolgáltató köteles 15 napon belül tájékoztatni.

III/7.1.3. Szerződésszegés különös esetei:

Amennyiben a Fogyasztó a bekötési vízmérőn beavatkozást végez helyzetét megváltoztatja (forgatja, kiszereli), illetve a vízmérést egyéb eszközökkel manipulálja szerződésszegést követ el, és a Szolgáltatónál felmerült költségen (kiszállási-, munkadíj), valamint a 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet 17. §-ának (4) szerinti átalánydíjon felül a Szolgáltató árnyilvántartásában meghatározott mértékű pótdíj fizetésére köteles. A Szolgáltató jogosult a pótdíj összegét a soron következő számlában érvényesíteni.

Amennyiben a Fogyasztó mérőeszköz nélküli fogyasztási helyet épít ki szerződésszegést követ el, és köteles a szerződésszegő magatartás megszüntetésén túl, a Szolgáltató által a Kormányrendelet 17. §-ának (4)-e szerint megállapított átalánydíjat, valamint a szerződésszegő magatartással kapcsolatban felmerült igazolt költséget a Szolgáltatónak megtéríteni.

Közkifolyóról és tűzcsapról történő illegális vízvételezés megállapítását megelőző legutolsó leolvasástól kezdődően, a legális vízfogyasztás helyreállításáig tartó időszakra a Szolgáltatónak a Kormányrendelet 17.§-ának (4)-e alapján megállapított átalánydíjat valamint az illegális vízvételezéssel kapcsolatban a Szolgáltatónál felmerült igazolt költséget megtéríteni.

III/7.1.4. A szolgáltatás nem szabályszerű igénybevételére, illegális vízvételezés

A szolgáltatás nem szabályszerű igénybevétele

(1) A Rendelet lehetőséget ír elő a Szolgáltatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzésére (7.§).
A Szolgáltató jogosult az ingatlanokon lévő víziközmű-hálózat, a tűzoltási célt szolgáló külön vízvezeték-hálózat (tűzivíz-hálózat) ellenőrzésére, amelyet az érintett Fogyasztó – előzetesen egyeztetett időpontban – köteles lehetővé tenni.

(2) Szolgáltató a Szolgáltatás nem szabályszerű igénybevételével kapcsolatosan tapasztalt rendellenességek esetén, a helyszínen ellenőrzést tart, melyről jegyzőkönyvet vesznek fel. A jegyzőkönyvet a Fogyasztóval vagy megbízottjával, azok hiányában lehetőség szerint hatósági tanúkkal alá kell íratni, illetve azt is rögzíteni szükséges, amennyiben a Fogyasztó megtagadhatja az aláírást. Szolgáltató a felvett jegyzőkönyvből a Fogyasztó részére egy példányt biztosítani köteles.

(3) Az ellenőrzéskor a házi és a csatlakozó víziközmű-hálózaton észlelt az előírásoktól eltérő víziközmű-használat megszüntetéséről a Fogyasztó gondoskodni köteles. Ha ezeknek a Szolgáltató felhívására határidőn belül nem tesz eleget, a teljesítésre a település jegyzője kötelezi.

(4) Amennyiben a bekötési vízmérőn lévő plomba vagy zár sérülését vagy hiányát észleli, Szolgáltató jogosult a sérülés vagy hiány észlelését megelőző leolvasás időpontjától a fogyasztást arányosítással vagy becsléssel megállapítani. Ebben az esetben Szolgáltató köteles a bekötési vízmérőt egy hiteles vízmérővel kicserélni.

(5) A (4) bekezdés rendelkezésein túlmenően, illegális vízvételezés esetén a Szolgáltató jogosult az illegálisan vételezett vízmennyiség kiszámlázásáról intézkedni. A pótdíj a mindenkor érvényes vízdíj ötszörös értékével számítandó.

(6) Illegális vízvételezés tekintetében Fogyasztónak minősül az a vízvételező is, akivel az írásbeli szolgáltatási szerződés nem jött létre annak ellenére sem, hogy a Szolgáltató a szerződést tervezetét igazolhatóan postára adta, vagy más, igazolható módon megkísérelte részére eljuttatni, ugyanakkor a Szolgáltató és a vízvételező között az ivóvíz szolgáltatásra irányuló jogviszony bizonyíthatóan létre jött.

(7) Az illegális vízvételezés értékének számítása során figyelembe vett időtartam a legális vízfogyasztás helyreállítása és az illegális vízvételezés megállapítását megelőző legutolsó leolvasás közötti időszak.

(8) Ha Szolgáltató bizonyítani tudja, hogy az illegális vízvételezésre ennél hosszabb időtartamban került sor, akkor a számítás időalapja ezen hosszabb időtartam.

(9) Amennyiben Fogyasztó bizonyítja, hogy az illegális vízvételezésre ennél rövidebb időtartamban került sor, az emelt vízdíj számításának időalapja ezen rövidebb időtartam.

(10) Az emelt díj számításának mennyiségi alapja az illegális vízvételezés megszűntetését követő legális vízfogyasztás első három hónapja alapján mért átlagfogyasztásnak az illegális vízvételezés időtartamára vonatkozó arányos része.

(11) A Szolgáltató jogosult a legális vízvételezés állapotának visszaállításáig felmerülő igazolt költségeit a Fogyasztókra áthárítani. A felderítéstől a legális állapot helyreállításáig eltelt időszak az illegális vízvételezés időszakát növeli.

(12) Az (1) bekezdésben előírt szolgáltatói ellenőrzés nem mentesíti a fogyasztót a tulajdonában lévő csatlakozó víziközmű-hálózat és házi ivóvízhálózat rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának kötelezettsége alól.
vissza
III/7.2. Szerződés felmondása a Szolgáltató részéről:

Termelési célú ivóvíz-felhasználás esetén, ha a Fogyasztó a felszólítás ellenére sem fizeti meg a szolgáltatás díját, a Szolgáltató három hónapon túli díjtartozás esetén további 30 napos határidővel, írásban felmondhatja a Szolgáltatási szerződést.

Az elkülönített vízhasználatra vonatkozó Mellékszolgáltatási szerződést a Szolgáltató a fentieken túl 15 napos felmondási határidővel abban az esetben is felmondhatja, ha az elkülönített vízhasználó a mellékvízmérő mindenkori mérésügyi jogszabályokban meghatározottak szerinti hitelesítését elmulasztja.
A megkötött Mellékszolgáltatási szerződést a Szolgáltató két hónapon túli díjtartozás esetén további 30 napos határidővel felmondhatja.

Az elkülönített vízhasználatra vonatkozó Mellékszolgáltatási szerződést a Szolgáltató jogosult felmondani 30 napos határidővel, amennyiben a Fogyasztó nem biztosítja évente legalább egy alkalommal a vízmérőhely hozzáférhetőségét.
A Mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a bekötési vízmérő Fogyasztóját Szolgáltató köteles tájékoztatni.

Amennyiben a szerződés felmondása a szolgáltatás megszüntetését is eredményezi, a megszüntetés, illetve a szolgáltatás újraindításának költségei a Fogyasztót terhelik.
Ha a díjfizetés elmulasztása miatt a Szolgáltató korlátozza, szünetelteti vagy a Szolgáltatási szerződés felmondása mellett megszünteti a szolgáltatást, a fogyasztási hely tekintetében a bejelentett fogyasztóváltozás csak akkor vezethető át, illetve új Szolgáltatási szerződés csak akkor köthető, és a szolgáltatás csak akkor állítható helyre (indítható újra), ha a fogyasztási hely tekintetében fennálló tartozás, valamint a szolgáltatás helyreállításának (újraindításának) Szolgáltatónál felmerülő költségei előzetesen kiegyenlítésre kerülnek.
III/7.3. A Fogyasztó személyében történő változás:

A Fogyasztó, illetőleg az elkülönített vízhasználó személyében beállt változást az előző és az új Fogyasztó, illetőleg elkülönített vízhasználó a vízmérőállás megjelölésével, változástól számított 30 napon belül együttesen köteles írásban a Szolgáltatónak bejelenteni az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével (3.sz. melléklet).

A bejelentés elmulasztása esetén az abból eredő károkért az előző és az új Fogyasztó, illetőleg elkülönített vízhasználó egyetemlegesen felel.
A bejelentőlap hiányos kitöltése a bejelentés elmulasztásának minősül, ebben az esetben a Szolgáltató hiánypótlásra szólítja fel a Fogyasztót.

A fogyasztóváltozás bejelentése után, a feltételek teljesülése esetén az új tulajdonossal szerződést köt a Szolgáltató.
A Szolgáltató abban az esetben is szerződést köt az új Fogyasztóval, ha az más fogyasztási hely tekintetében szolgáltatásait már igénybe veszi.

Amennyiben az adatok hiánypótlása nem történik meg, a Szolgáltató az általa ismert tulajdonossal és/vagy a nyilvántartásban szereplő Fogyasztóval szemben érvényesíti a szolgáltatás során felmerült költségeket.
vissza
III/7.4. Fogyasztóváltozások adminisztrációja tartozás esetén
Amennyiben a nyilvántartott Fogyasztó az ingatlan/lakás tulajdonosa:

• A feleket a tartozás meglétéről tájékoztatja a Szolgáltató. Amikor az előző Fogyasztó a tartozást kiegyenlíti, a fogyasztóváltozás átvezethető.
• Ha az előző Fogyasztó a Szolgáltató ellátási területén rendelkezik egyéb fogyasztási hellyel – a partnerkód megtartása mellett, vagy a tartozás másik fogyasztási helyen való nyilvántartásával – a fogyasztóváltozás átvezethető.
• Ha a bejelentés a fogyasztóváltozás időpontjához képest 30 napon túl történik, az egyetemleges felelősség elvének figyelembevételével a fogyasztóváltozás átvezethető.
• Ha az új tulajdonos az előző tulajdonos tartozását átvállalja, a fogyasztóváltozás átvezethető (fogyasztóváltozás „folyamatos” megjelöléssel).

Amennyiben a nyilvántartott fogyasztó az ingatlan/lakás bérlője (egyéb jogcímen használója):
• Ha az előző Fogyasztó a Szolgáltató ellátási területén rendelkezik egyéb fogyasztási hellyel – a partnerkód megtartás mellett, vagy a tartozás másik fogyasztási helyen való nyilvántartásával – a fogyasztóváltozás átvezethető.
• Ha a bejelentés a fogyasztóváltozás időpontjához képest 30 napon túl történik, a tulajdonosi felelősség elvének figyelembevételével a fogyasztóváltozás átvezethető.
• Ha a tartozást 60 napon belül nem egyenlítik ki, a tulajdonosi felelősség elvének figyelembevételével a fogyasztóváltozás átvezethető.
• Ha az új Fogyasztó az előző Fogyasztó tartozását átvállalja, a fogyasztóváltozás átvezethető.
vissza
III/7.5. A Fogyasztók képviselője személyében beállt változás:

A Fogyasztók képviselője személyében beállt változást az új képviselőnek írásban kell bejelentenie, csatolva a többlakásos épület/társasház erre vonatkozó határozatát.
vissza
III/7.6. A szolgáltatás megszüntetése:

A Fogyasztó/tulajdonos írásbeli megrendelése alapján történik, a megrendelő költségére. Az ivóvíz és/vagy szennyvíz bekötővezetéket leválasztják a törzshálózatról, és a vízmérőt kiszerelik. Ebben az esetben a szolgáltatás újraindítása csak új bekötés létesítéseként végezhető.
vissza
III/7.7. A szolgáltatás szüneteltetése:

A szolgáltatás szüneteltetése a Fogyasztó kérésére történhet. A szüneteltetés költségei – ide értve a szolgáltatás újraindításának költségeit is – a Fogyasztót, illetve az elkülönített vízhasználót terhelik.
vissza
III/7.8. A vízellátás ideiglenes szüneteltetése:

A Fogyasztó/tulajdonos írásbeli megrendelése alapján történhet, a megrendelő költségére. A vízmérőt a Szolgáltató kiszereli. A szolgáltatás újraindítását a Fogyasztó/tulajdonos megrendelése alapján a Szolgáltató végzi el legfeljebb 30 napon belül.
vissza
III/8. Szerződésszegés és jogkövetkezményei

III/8.1. Szerződésszegés a Szolgáltató részéről:

A Szolgáltató a Szolgáltatási szerződés megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.
A Szolgáltató szerződésszegést követ el, amennyiben a Szolgáltatási szerződésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.
A Fogyasztó felmerült és igazolt kárát a szolgáltatónak írásban jelentheti be.

III/8.2. Szerződésszegés a Fogyasztó részéről:

A Fogyasztó szerződésszegés követ el, amennyiben a Szolgáltatási szerződésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget. A Fogyasztó a Szolgáltatási szerződés megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.

III/8.3. Szerződésszegés különös esetei

III/8.3.1. Amennyiben a Fogyasztó a kiértesített időpontban nem teszi lehetővé a Szolgáltató számára bekötési vízmérő cseréjét és ennek következtében a bekötési vízmérő joghatással járó mérésre alkalmatlanná válik, szerződésszegést követ el, és a Szolgáltatónál felmerült költségen (kiszállási-, munkadíj), valamint a rendelet 17.§-ának (4) bekezdése szerinti átalánydíjon felül, a Szolgáltató árnyilvántartásában meghatározott mértékű pótdíj fizetésére köteles. A Szolgáltató jogosult a pótdíj összegét a soron következő számlában érvényesíteni.

III/8.3.2. Amennyiben a Fogyasztó az egyeztetett időpontban a fogyasztási helyen személyesen, vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező megbízott útján nem teszi lehetővé a helyszíni kivizsgálás lefolytatását, a Szolgáltató jogosult a Szolgáltató árnyilvántartásában meghatározott mértékű kiszállási díj Fogyasztónak történő kiszámlázására.

III/8.3.3. Amennyiben a Fogyasztó díjfizetési kötelezettségének a számlán feltüntetett határnapig nem tesz eleget, a Szolgáltató a törvényes mértékű késedelmi kamat felszámítására jogosult. A kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja a számlán feltüntetett befizetési határidőt követő nap. A késedelmi kamat a kiküldésre kerülő elszámoló számlákban jelenik meg, az adott számlázási időszakban késedelmesen befizetett tételek után. A késedelmi kamat mértéke megegyezik a hatályos jogszabályokban meghatározott késedelmi kamat összegével. (Jegybanki alapkamat mértéke)

A Fogyasztó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a Szolgáltatónál, amelynek a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségére nincsen halasztó hatálya. A Fogyasztót alaptalan számlareklamáció esetén is – a befizetési határidőig ki nem egyenlített összeg erejéig – késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.
Amennyiben a számlareklamáció jogosnak bizonyult, Szolgáltató köteles az általa tévesen felszámított és befolyt összeget a téves számlázás megállapítását követő elszámoló számlában jóváírni, vagy a Fogyasztó írásbeli kérelme alapján, a tévesen kiszámlázott díjat 30 napon belül, a befizetés napjától visszafizetésig terjedő időszakra járó törvényes mértékű késedelmi kamattal együtt Fogyasztónak visszautalni. Nem vonatkozik ez a méltányossági kérelmek elbírálása során megítélt visszafizetésekre.

Ha a Fogyasztó díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget a Szolgáltató a szolgáltatást a létfenntartáshoz, a közegészségügyi és tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez, valamint az egészségügyi és gyermekintézmények ellátásához szükséges ivóvízellátás, továbbá a szennyvízelvezetésre irányuló szolgáltatás kivételével, az illetékes ÁNTSZ-nek az intézkedés bevezetését legalább nyolc nappal megelőző értesítése mellett, időben és mennyiségben korlátozhatja, zártkerti ingatlan esetén megszüntetheti.
A Szolgáltató a bekötővezetéket leszűkítheti, vagy elzárhatja. A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 50 l/fő/nap mennyiségben adott.
Amennyiben a Fogyasztó díjfizetési kötelezettségének a korlátozás ellenére sem tesz eleget, vagy a fogyasztási hely nem korlátozható, úgy a Szolgáltató jogosult a tartozás behajtásához közreműködőt igénybe venni, illetve a követelését harmadik személyre átruházni.

A díjhátralék megfizetésének igazolásától számított öt naptári napon belül a szolgáltatónak a Kormányrendelet 9. § (2) alapján a Fogyasztóval szemben alkalmazott intézkedéseket (korlátozás, szüneteltetés) meg kell szüntetnie.

A megkötött mellékszolgáltatási szerződést a Szolgáltató két hónapon túli díjtartozás esetén további 30 napos határidővel felmondhatja. Az elkülönített vízhasználatra vonatkozó mellékszolgáltatási szerződést a Szolgáltató a fentieken túl, 15 napos felmondási határidővel abban az esetben is felmondhatja, ha az elkülönített vízhasználó a mellékvízmérőnek a mindenkori mérésügyi jogszabályokban meghatározottak szerinti hitelesíttetését elmulasztja. (Kormányrendelet 3. § (6))

A szolgáltatás megszüntetésének, illetve újra indításának költségei a Fogyasztót terhelik. A mellékszolgáltatási szerződések felmondásáról a bekötési vízmérő Fogyasztóját a Szolgáltató köteles tájékoztatni.

Elkülönített vízhasználó a saját tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő hitelesítéséről, rendkívüli vizsgálatáról saját költségére köteles gondoskodni. Amennyiben ezen költségek megelőlegezése mellett a Szolgáltatót bízza meg, úgy a Szolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg.

III/8.3.4. Amennyiben a Fogyasztó a bekötési vízmérőn beavatkozást végez, helyzetét megváltoztatja (forgatja, kiszereli), ill. a vízmérést egyéb eszközökkel manipulálja szerződésszegést követ el, és a Szolgáltatónál felmerült költségeken (kiszállási-, munkadíj), valamint a Kormányrendelet 17.§-ának (4)-e szerinti átalánydíjon felül, a Szolgáltató árnyilvántartásában meghatározott mértékű pótdíj fizetésére köteles. A Szolgáltató jogosult a pótdíj összegét a soron következő számlában érvényesíteni.

III/8.3.5. Amennyiben a Fogyasztó mérőeszköz nélküli fogyasztási helyet épít ki szerződésszegés követ el, és köteles a szerződésszegő magatartás megszüntetésén túl, a Szolgáltató által a Kormányrendelet 17.§-ának (4)-e szerint megállapított átalánydíjat, valamint a szerződésszegő magatartással kapcsolatban felmerült igazolt költségét a Szolgáltatónak megtéríteni.

III/8.3.6. Közkifolyókról és tűzcsapokról történő illegális vízvételezés esetén a Fogyasztó köteles az illegális vízvételezés megállapítását megelőző legutolsó leolvasástól kezdődően, a legális vízfogyasztás helyreállításáig tartó időszakra a Szolgáltatónak a Kormányrendelet 17.§-ának (4)-e alapján megállapított átalánydíjat valamint az illegális vízvételezéssel kapcsolatban a Szolgáltatónál felmerült igazolt költségeket megtéríteni.

III/8.3.7. A felszíni vizek védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII.21.) Kormányrendelet alapján a rendelet mellékletében foglalt, illetőleg a szennyvizet bebocsátó üzemre egyedileg megállapított határértéket túllépő Fogyasztót bírság fizetésére kell kötelezni.

A Szolgáltató a megfelelő módon előállított ellenőrzési eredmény alapján elkészíti helyszíni vizsgálati szakvéleményét, melyet meg kell küldeni az ellenőrzött Fogyasztó számára is.
Káros csatornaszennyezés megállapítása esetén Szolgáltató legkésőbb a tárgyévet követő év január 20-ig továbbítja a bírság kiszabására vonatkozó javaslatát az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságnak.

III/8.3.8. A 2003. évi LXXXIX. Törvény a környezetterhelési díjról, valamint a vonatkozó jogi szabályozás értelmében az élővízbe engedett tisztított szennyvíz meghatározott kémiai komponensei után vízterhelési díjat kell fizetni. A vízterhelési díj áthárítható a csatornát használó Fogyasztókra. A vízterhelési díjat a Szolgáltató az állami költségvetés részére fizeti be.
vissza
IV. A SZOLGÁLTATÁS ÁR- ÉS DÍJTÉTEL RENDSZERE

A területileg illetékes önkormányzat képviselőtestülete árhatósági jogkörében eljárva, külön önkormányzati rendeletben határozza meg az ivóvíz-szolgáltatásért, valamint a szennyvízelvezetésért és - tisztításért illetve a szilárd- és folyékony hulladék szállításáért fizetendő díjakat.

Árnyilvántartás

A Társaság árnyilvántartását a szabályozás függelékeként kell kezelni. Az Árnyilvántartás és a hozzá szorosan kapcsolódó szabályozások fellelhetőek elektronikusan a társaság honlapján www.bonycom.hu illetve papíralapon az ügyfélszolgálati irodákban.

A szolgáltatás díja

A szolgáltatási díjak, az ármegállapító hatóság (települési önkormányzat) rendeletei alapján kerülnek meghatározásra. A Szolgáltató a jogszabályváltozás miatt végrehajtott ármódosításokról a Fogyasztót a bonycom.hu internetes oldalon történő közzététellel, az ügyfélszolgálati irodákban történő kifüggesztés útján, valamint a módosítások hatálybalépését követően esedékes számla kiküldésekor írásban értesíti. A fizetési mód, valamint a vízmérő leolvasásának, vagy számlakibocsátás gyakoriságának megváltoztatása a jelen szerződés módosítását nem igényli, ellenben szükséges a felek kölcsönös tájékoztatása az Üzletszabályzat rendelkezéseinek megfelelően.

Árváltozás:

Árváltozások esetén, amennyiben az árváltozás az elszámolási időszak közben történt, Szolgáltató arányosítással állapítja meg az árváltozás időpontjáig a fogyasztást, majd az arányosítással megállapított mérőállástól az új ár kerül alkalmazásra.
Ha a Fogyasztó az árváltozás napján leolvasott vízmérő állást közli a Szolgáltatóval, akkor a Szolgáltató azt elfogadja a számlakészítés alapjául.

Bérletre vonatkozó rendelkezések
A Fogyasztó és a Bérlő (eltérő számlabefogadó) között fennálló bérleti szerződés megszűnése esetén, a Fogyasztó köteles a Szolgáltatót a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül, írásban értesíteni. Amennyiben a Bérlő (eltérő számlabefogadó) fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Fogyasztó köteles a víz-, szennyvízdíj hátralékot kiegyenlíteni.
vissza
IV/1. Számlázás

Számlaadási kötelezettség
A számlákra vonatkozó jogszabályok előírásinak betartásával a Szolgáltató fogyasztóként és fogyasztási helyenként alap- és egyéb szolgáltatásairól számlát állít ki. A számla magyarázata az 5.sz. mellékleten található.
A számla csak a befizetést igazoló bizonylattal együtt tekinthető kiegyenlítettnek.

Számla fajták
• elszámoló számla
• átlagszámla
• helyesbítő számla
• módosító okirat
• összevont számla
• egyéb számla

Elszámoló számla

A Szolgáltató nyilvántartásában szereplő vízmérővel rendelkező Fogyasztó részére a leolvasott vagy a Fogyasztó által közölt mérőállás szerint készített számla, tartalmazza az adott elszámolási időszakban keletkezett átlag- és becsült számlák levonását is. Mellékvízmérővel rendelkező Fogyasztó esetében a számla tartalmazhatja a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők mérési különbözetéből választott elszámolási módnak megfelelően az adott fogyasztási helyre eső különbözet mértékét is.

Átlagszámla

Az elszámolások között havonta készülő számla, melynek alapja az utolsó elszámolást megelőző egy év fogyasztásának átlaga.

Helyesbítő számla

A megelőző időszakokra vonatkozó módosító számla, mely tartalmazza az eredeti és a módosított tételeket, valamint a különbözetet.

Módosító okirat

Egy előzőleg kibocsátott számla minden adatának törlése. Abban az esetben alkalmazható, ha a teljesítés meghiúsul, vagy ha adóalapot, adót nem érintő változtatást kell végrehajtani a számlán.

Összevont számla

Két vagy több fogyasztási hellyel rendelkező Fogyasztók körében választható. Ilyen esetekben a Fogyasztónak egy számla készül, amely az összes fogyasztási helyre vonatkozó számlázási adatot tartalmazza.

Egyéb számla

Az egyéb számla a Szolgáltató alapszolgáltatásain (ivóvíz-szolgáltatás, szennyvízelvezetés és –tisztítás, hulladékszállítás) kívül igénybe vett tevékenységeiről kiállított számla. Ilyen lehet:
• anyageladás
• vízbekötés, helyszínelés
• vízórajavítás
• pontossági vizsgálat
• csatornatisztítás, - vizsgálat, - bekötés
• ivóvízvizsgálat, szennyvízvizsgálat
• közmű-adatszolgáltatás, tervezés
• vízszállítás
• bérleti díj
• eljárási díj
• egyéb tevékenység

Számlák kézbesítése
A Szolgáltató a fizetési határidő lejártát legalább 5 munkanappal megelőzően a fogyasztó részére eljuttatja a számláit.
vissza
IV.2. Számlakiegyenlítés módjai

Pénztári befizetés
Ha a Fogyasztó a számlát a Szolgáltató pénztárában kívánja kiegyenlíteni, akkor a pénztáros a készpénz átvételét bevételi pénztárbizonylat kiállításával köteles igazolni.
A Fogyasztó csak a Szolgáltató által már számlázott szolgáltatások díjait rendezheti a pénztárban.

Készpénz átutalási megbízás (csekk)
A Fogyasztó a számla ellenértékét kiegyenlítheti Takarékszövetkezetben illetve az, OTP-ben történő befizetéssel, a számlához mellékelt készpénzátutalási megbízás felhasználásával.

Folyószámláról (átutalási betétszámláról) történő átutalás
A Fogyasztó választhatja fizetési módként a folyószámláról történő átutalást. Ez esetben a számlavezető pénzintézetnél megbízást kell erre adnia.
Folyószámláról fizetőnek tekinthető a Fogyasztó a pénzintézet értesítését követően. Ha a számlázás megkezdéséig a pénzintézet nem, vagy nem a pénzforgalomról szóló előírásoknak megfelelően értesíti a Szolgáltatót a megbízási szerződés megkötéséről vagy módosításáról, a Szolgáltató a Fogyasztót készpénzátutalási megbízással fizetőnek tekinti.
Ha a számlázás megkezdéséig a Fogyasztó, vagy a pénzintézet nem értesíti a Szolgáltatót a megbízási szerződés megszűnéséről vagy felfüggesztéséről, illetve arról, hogy a megbízás fedezethiány, vagy egyéb ok miatt nem teljesíthető, akkor a Fogyasztónak a kézbesített számla alapján kell gondoskodnia a határidőre történő kiegyenlítésről.
A pénzintézetnek adott megbízás módosítása – új felhatalmazás – nélkül és az erről szóló pénzintézeti értesítés megküldéséig a Szolgáltatónak nincs jogosultsága másik vagy új fogyasztási hely esedékes számláit a pénzintézethez beszedésre benyújtani.

A Szolgáltató egy alkalommal kísérli meg a Fogyasztó folyószámlájáról a szolgáltatás ellenértékének beszedését. A nem teljesített megbízások esetén a Fogyasztó köteles egyéb módon gondoskodni a befizetésről.

Banki átutalás
Ez esetben a számlakiegyenlítést a Fogyasztó kezdeményezi pénzintézetének utasításával.

vissza
IV.3. A bekötési és mellékvízmérők elszámolási módjai:

- A mellékvízmérők a bekötési vízmérők mögött a Szolgáltató nyilvántartásában nem szerepelnek
A többlakásos épület Fogyasztói közössége a bekötési vízmérőn mért szolgáltatás mennyiségi ellenértékét egy összegben téríti meg a Szolgáltatónak.

- A mellékvízmérők a bekötési vízmérők mögött szerepelnek a Szolgáltató nyilvántartásában
A többlakásos épület Fogyasztói közössége a bekötési vízmérőn mért szolgáltatás mennyiség ellenértékét a Szolgáltatónak megtérítheti oly módon is, hogy a bekötési vízmérőn és a mellékvízmérőkön keletkezett mérési különbözetet:
• teljes összegében felosztja;
• nem osztja fel, ebben az esetben a különbözetről a számla a bekötési vízmérőre kerül.

A felosztás választott módjáról közgyűlési határozatot kell hozni, melynek másolatát a Szolgáltatónak meg kell küldeni. A közgyűlési határozat Szolgáltatóhoz való beérkezését követő elszámolás tartalmazza majd a fogyasztási különbözet választott módon történő szétosztását. A Szolgáltató visszamenőleg nem módosítja az elszámolásokat. Két elszámolás között lehetőség van a felosztás módján változtatni.

A felosztás lehetséges módjai (amennyiben minden mellékvízmérő hiteles, és szerepel a szolgáltató nyilvántartásában):
A lakóközösség tagjai
• a teljes különbözetet a mellékvízmérők fogyasztásának arányában osztják fel egymás között;
• a teljes különbözetet előre meghatározott arány, például tulajdoni hányad alapján osztják fel.

Amennyiben a többlakásos épület Fogyasztói közössége nem hozott közgyűlési határozatot a fogyasztási különbözet felosztására, így az a Fogyasztók képviselőjének írásbeli kérelmére nem osztható fel.
vissza
IV.4. Kintlévőségek:

Mindazok a nyilvántartott tartozások, amelyek pénzügyi rendezése nem történt meg határidőre (vagy csak részben történt meg a kiegyenlítés)

Adós: aki a fenti kintlévőséggel rendelkezik.

Számlafizetési határidő: az az időpont, ameddig a Fogyasztó által teljesített befizetést a Szolgáltató bankszámláján jóváírják.

IV/4.1. Kintlévőség kezelése:

Ha az adós fizetési kötelezettségének a fizetési határidőben részben vagy egészében nem tesz eleget, a következők szerint jogosult eljárni a Szolgáltató:
• Tartozások esetén igazolt postai úton felszólító levelet küld legfeljebb havonta egy alkalommal az adós részére. Ebben felszólítja az adós a hátralék meghatározott időn belüli kiegyenlítésére, a jogkövetkezményekre való felhívással együtt (a szolgáltatás szüneteltetése vagy korlátozása, a követelés jogi úton történő érvényesítése, Szolgáltatási szerződés felmondása, felszámolási eljárás kezdeményezése, követelés engedményezése, követelés külső adósságbehajtó társasággal történő érvényesítése).
• A felszólítással együtt a 38/1995. (IV.5.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően a Szolgáltató a vízszolgáltatás korlátozását vagy szüneteltetését 8 nappal megelőzően értesíti az illetékes ÁNTSZ-t a tervezett intézkedésről, amely az illetékes ÁNTSZ ellentétes állásfoglalása hiányában végrehajtható.
• Ha az adós a jogkövetkezmények (a szolgáltatás szüneteltetése vagy korlátozása, a követelés jogi úton történő érvényesítése, Szolgáltatási szerződés felmondása, felszámolási eljárás kezdeményezése, követelés engedményezése, követelés külső adósságbehajtó társasággal történő érvényesítése) alkalmazását követően sem rendezi tartozását, akkor a követelést az életbe léptetett intézkedések fenntartása mellett, a felmerült költségekre és késedelmi kamatokra vonatkozóan bírósági úton érvényesítheti.

• Termelési célú ivóvíz felhasználásnál három hónapnál hosszabb díjtartozás esetén további 30 napos határidővel a Szolgáltató kezdeményezésére a Szolgáltatási szerződés felmondható.
• A megkötött Mellékszolgáltatási szerződés két hónapon túli díjtartozás esetén további 30 napos határidővel a Szolgáltató részéről felmondható a bekötési vízmérőn nyilvántartott Fogyasztó egyidejű tájékoztatása mellett.

IV/4.2. A tartozás rendezésének módjai:

• Az adós egy összegben kifizeti hátralékát, a késedelmi kamato(ka)t és a felmerülő költségeket.
• Az adós részletfizetési megállapodás megkötését kérelmezi a Szolgáltatótól.
A Fogyasztó jogosult részletfizetési megállapodás megkötését kérelmezni a Szolgáltatónál, melynek futamidejére és fizetési feltételeire vonatkozó javaslatot a Szolgáltató 15 napon belül elbírálja.

IV/4.2.1. Jogi eljárás:

Jogi út igénybevétele esetén a Szolgáltató közvetlenül fizetési meghagyás kibocsátását kérheti a tértivevényes felszólítás eredménytelenségét követően, vagy a vonatkozó jogszabályok alapján peres eljárást kezdeményezhet az illetékes bíróság előtt. Jogerős bírósági határozat vagy végrehajtható okirat alapján a Szolgáltató végrehajtást kezdeményezhet az adós ellen.

Amennyiben a Szolgáltató ügyfélkörébe tartozó partnerről csődeljárási, felszámolási vagy végelszámolási hirdetményt tesznek közzé, a Szolgáltató jogosult hitelezői igényt érvényesíteni.

Összhangban a vonatkozó jogszabályokkal, lehetőség van arra, hogy a felszólításokra az igazolt postai kézbesítés mellett, vagy helyett más egyéb igazolt módon jutassa el a Szolgáltató az adóshoz.

IV/4.2.2. Követelések engedményezése:

A Szolgáltató jogosult az adósokkal szemben fennálló – már lejárt, még le nem járt, valamint a kétes – követelések engedményezésére.
A Szolgáltató, valamint a megbízott vállalkozás felelősséget vállal a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben leírtak betartására.

Követelések behajtása külső adósságkezelő társaság bevonásával
A Szolgáltató az adósokkal szemben fennálló – már lejárt, még le nem járt, valamint kétes – követeléseknél élhet azok külső adósságkezelő társaság bevonásával történő érvényesítésével. A Szolgáltató, valamint a megbízott vállalkozás felelősséget vállal a személyes adatok védelméről szóló jogszabályban leírtak betartására.

IV/4.2.3. Külön eljárási költség:

A Szolgáltató jogosult az adóssal szemben felmerülő adminisztratív többletköltségek továbbhárítására, melyet késedelmes alkalmanként a felszólításokban érvényesít, és amelynek mindenkori mértékét a 9.sz. melléklet tartalmazza.

IV/4.2.4. Késedelmi kamat:

A Szolgáltató a késedelmes számlateljesítésekkel összhangban a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően késedelmi kamat felszámítására jogosult, melynek összegéről a Fogyasztót kamatterhelő levélben értesíti a késedelmes napok számával és a késedelmes számlatételekkel együtt. (Mértéke a jegybanki alapkamat)

IV/4.2.5. Egyéb költségek:

A Szolgáltató jogosult minden az adóssal szembeni követelése érvényesítésével kapcsolatban felmerült költségének, eljárási díjnak, illetéknek és kárának adóssal szemben történő érvényesítésére.

IV/4.2.6. Jóváírások rendje a befizetéseknél:

A Fogyasztó részéről teljesített befizetés esetén a befizetés összegéből elsősorban a járulékos költségek (külön eljárási, eljárási, bírósági, korlátozási, ellenőrzési és egyéb költségek), a késedelmi kamatok, majd ezt követően a tőketartozás (víz- és/vagy csatornadíj, hulladékszállítási díj) kerül jóváírásra a teljesített befizetés mértékéig, a Ptk. vonatkozó jogszabályával összhangban.

IV/4.2.7. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás:

(1) A Rendelet értelmében (4.§ (2) a gazdálkodó szervezet által igényelt bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetőleg a minőség igényelt javításához – lakásszövetkezet és önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok kivételével – a Szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni.

(2) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét a Szolgáltató jogosult évente meghatározni.

(3) A hozzájárulás mértéke az igényeit szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része.

(4) A kalkuláció alapját az alábbiak képezik:
* a Szolgáltató rövid- és középtávú fejlesztési tervében szereplő víztermelési-
szolgáltatási műszaki létesítmények megvalósításának, bővítésének
bekerülési értéke,
* valamint az egyes létesítmények ivóvíztermelő illetve –elosztó kapacítása.

(5) Új vízbekötés esetén a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettek az ivóvíz-szolgáltatásra benyújtott igénybejelentésükben, illetve annak tervmellékleteiben határozzák meg a várható napi átlagos ivóvíz igényüket. A Fogyasztó igénye lapján a Szolgáltató a szolgáltatói hozzájárulásban nyilatkozik a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékéről. A vízbekötés megvalósításának előfeltétele a hozzájárulás megfizetése.

(6) A Fogyasztó személyében történő változás esetén – amennyiben a korábbi bekötés fizikai jellemzőin változtatni szükséges – a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét az új bekötések létesítésével azonos módon kell meghatározni, vagyis korábbi mértékét felül kell vizsgálni. Amennyiben az átlagos napi ivóvízigény nem növekedik a változással, úgy a hozzájárulás rendezettnek tekintendő. Amennyiben növekedés prognosztizálható, korrekciós befizetés történik.

(7) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás (VF) fizetésére kötelezett szervezetek vízfelhasználását Szolgáltató rendszeresen ellenőrzi. Amennyiben a tényleges vízfogyasztása meghaladja a korábban megfizetett hozzájárulás alapján biztosított vízfelhasználási keretet (kontingens), Szolgáltató a különbözet erejéig további hozzájárulás megfizetésére irányuló követeléssel lép fel. Az adott gazdálkodó szervezetre vonatkozó vízfelhasználási keretet a különbözet után fizetett hozzájárulásának megfelelően kell módosítani. A meg nem fizetett VF többlet-követelés érvényesítése iránt a Szolgáltató jogi úton intézkedik.

(8) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű-fejlesztésére fordítható.

vissza
IV./5. Vízmérőcserék:

IV/5.1. A bekötési vízmérők cseréjének rendje, gyakorisága:

A bekötési vízmérők törvényi előírás szerinti esedékes cseréjéről és hitelesítéséről a Szolgáltató tervezett vízmérőcserék keretében köteles gondoskodni.

Az előírások szerint végzett tervezett vízmérőcserék mellett esetenként rendkívüli vízmérőcsere is szükséges lehet (pl. meghibásodás a Fogyasztóknak felróható okokból vagy rongálás miatt, sérült vagy hiányzó vízmérő hitelesítési plomba, illetve beszerelési zár, a Fogyasztó megrendelésére végzett mérőcsere), melynek díja a bekötési vízmérőn nyilvántartott Fogyasztót terheli.

A tervezett vízmérőcsere elvégzése a Szolgáltató feladata, mely költségeinek viselése is a Szolgáltatót terheli. Továbbá a Szolgáltatót terheli a rendkívüli vízmérőcserék végrehajtása és költségviselése azon esetekben, amikor a vízmérőcsere a közvezetéki szakasz, vagy a vízmérő nem külső behatásból, vagy a vízmérőhely karbantartásának elmaradásából eredő meghibásodás miatt szükséges.

IV/5.2. A bekötési vízmérőcserék végrehajtása és feldolgozása:

• A tervezett vízmérőcserét megelőzően legalább 8 nappal a Szolgáltató értesíti a Fogyasztót.
• A vízmérőcsere időszakára kiterjedő időszakos szolgáltatás-szüneteltetetés előtt a Szolgáltató tájékoztatja a Fogyasztót az időszakos vízhiányról.
• A vízmérő kiszerelésekor a Szolgáltató munkatársa jegyzőkönyvet vesz fel.
• A vízmérőcserét követően 8 napig a Szolgáltató a vízmérőt kiszereléskori állapotában megőrzi.
• Amennyiben a vízmérőcserét a Szolgáltató a hitelesítési időn belül a Fogyasztónak felróható okból nem tudja elvégezni, a fogyasztási helyet a továbbiakban átalánydíjasként tartja nyilván, és a jogszabályok szerinti átalány mennyiségekre számlázza a Szolgáltató átalányfelmérése alapján.

IV/5.3. Mellékvízmérők cseréje:

A mellékvízmérő az elkülönített vízhasználó tulajdonát képezi, ezért megfelelő működéséről, hitelesítéséről, cseréjéről az elkülönített vízhasználónak (mellékvízmérő tulajdonosának) kell gondoskodnia.
Ha a hitelesítést az elkülönített vízhasználó elmulasztja, a Szolgáltató a Mellékszolgáltatási szerződést 15 napos határidővel felmondhatja. A Szolgáltatási szerződés felmondásáról a Szolgáltató értesíti a bekötési vízmérőn nyilvántartott Fogyasztót.
vissza
V. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

V.1. Az ügyfélszolgálat működési rendje:

A Szolgáltató törekszik arra, hogy a Fogyasztókat – tevékenységének középpontjába helyezve – egyre jobb minőségű szolgáltatással lássa el. Célja, hogy mindinkább megfeleljen ügyfelei igényeinek, elvárásainak.

Küldetése: minőségi szolgáltatást nyújtani ügyfeleinek.

A Szolgáltató – a Fogyasztók magasabb színvonalú ellátása érdekében ügyfélszolgálati irodát működtet. Az iroda elérhetőségét és nyitvatartási idejét a 10.sz. melléklet tartalmazza. A nyitvatartási idő esetleges korlátozásáról a szolgáltató az iroda bejáratára kifüggesztett hirdetményen, illetve szükség szerint a helyi médiákban tájékoztatja ügyfeleit.

A fogyasztói érdekek szabályozását, a fogyasztói érdekképviselethez fűződő jogokat, valamint az érvényesítésükhöz szükséges intézményrendszer továbbfejlesztését a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról az 1992. évi LXIII. törvény rendelkezik.
Ügyfélszolgálati tevékenységét a Szolgáltató a fenti törvények betartásával végzi.
vissza
V/2. Az ügyfélszolgálat tevékenységi körei:

• a Szolgáltató tevékenységéhez kapcsolódó panaszügyek kezelése,
• Fogyasztók által bejelentett adatváltozásokkal kapcsolatos feladatok,
• Szolgáltatási szerződések kötése, szerződéses adatok módosítása,
• víz- és csatornadíj számlázással összefüggő igények, panaszok kezelése,
• ivóvíz és csatorna bekötésekkel, mellékvízmérőkkel kapcsolatos ügyintézés,
• mellékvízmérő felszerelési és szakszerűségi felülvizsgálatára vonatkozó kérelmek engedélyezése, adminisztrálása,
• műszaki hiba esetén kivizsgálás kezdeményezése a Fogyasztók bejelentései alapján,
• igazolások kiadása,
• igazolás kiadása használatbavételi engedélyhez, - építési engedélyhez,
• kedvezmények és méltányossági kérelmek ügyintézése,
• pénztár működtetése,
• általános tájékoztatás.

A Szolgáltató vállalja, hogy a Fogyasztók írásban érkező megkereséseire a lehető legrövidebb idő alatt, de a beérkezésüktől számított legfeljebb 15 napos határidővel válaszol.
A kivizsgálást végző szerezeti egység indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja a határidőt. Erről a panasztevőt írásban értesíteni kell.
vissza
V/3. Fogyasztói panasz:

A Fogyasztó részéről a Szolgáltató víz- és/vagy csatornaszolgáltatási, hulladékkezelési tevékenységére vonatkozóan tett negatív észrevétel, olyan megkeresés, amely egyéni jogsérelem, vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul.
vissza
V/4. Panaszügyek kezelése:

Minden szervezet működése során előfordulhatnak olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Fogyasztók megalapozott panasszal élhetnek. A Fogyasztói panasz fogalma alatt a Szolgáltató a víz-, illetve csatornaszolgáltatási és hulladékkezelési tevékenységre vonatkozóan tett észrevételt ért.

A Szolgáltató a telefonon, személyesen, valamint írásban érkező panaszbejelentéseket rögzíti és rendezésüket kiemelt feladatként kezeli. A Fogyasztók felvetéseit haladéktalanul kivizsgálja, a feltárt hibákat orvosolja. Rendszeresen elemzi a beérkezett észrevételeket, és a tapasztalatokat felhasználja szolgáltatásai, valamint ügyfélkezelési rendje továbbfejlesztéséhez.

A Fogyasztói panaszok fajtái:
vissza
V/4.1. Számlareklamáció:

A számlán szereplő mérőállásra, az elszámolt fogyasztásra, az alkalmazott víz-/csatornadíjra, továbbá a számlán szereplő bármely számlaadatra vonatkozó kifogás, negatív észrevétel.
vissza
V/4.2. Folyószámla reklamáció:

A folyószámla kezelésével kapcsolatos kifogás, panasz.
vissza
V/4.3. Mérési reklamáció:

A vízmérő helytelen, illetve rendellenes működésére vonatkozó Fogyasztói bejelentés.

V/4.4. Szolgáltatás minőségére vonatkozó panasz:

A vízminőségre, a nyomásra, valamint vízvételezés vagy a csatornamű használatának zavarára, szagszennyezésre, továbbá az alkalmazottak magatartására vonatkozó negatív Fogyasztói bejelentés.
vissza
V/4.5. Műszaki panasz:

Olyan reklamáció, amely műszaki okokra vezethető vissza, és nem tartozik a mérési vagy a szolgáltatás minőségére vonatkozó panaszokhoz (például kötőcső meghibásodás, mérő elfagyás, mérő eltulajdonítás, vagy rongálás, aknában történő vízelfolyás).
vissza
V/4.6. Jogi probléma:

Szolgáltatási szerződésekkel, szerződésszegéssel kapcsolatos panaszok, valamint védőterületekre, szolgalmi jogra, illetve egyéb jogi megkeresésre vonatkozó reklamációk.
vissza
V/4.7. Kártérítési igény:

A szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben előterjesztett bármilyen anyagi vagy nem anyagi jellegű igény.
vissza
V/4.8. Egyéb reklamációk:

A fenti pontokba nem sorolható panaszok.
V/4.9. Panaszok kezelése:

A Szolgáltató nyilvántartja az egyes Fogyasztói panaszokat és a hibaforrás kiküszöbölésére tett intézkedéseket.
Ha megítélése szerint reklamációját a Szolgáltató nem rendezte kielégítően, a Fogyasztó kérheti kérelmének orvoslását a Fogyasztói érdekképviseleti szervektől, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság helyi kirendeltségétől (Dél-dunántúli Regionális Felügyelőség) és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Dél-dunántúli Regionális Irodájától, vagy a területi Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett békéltető testülettől, továbbá azt bírósági úton érvényesítheti.

A békéltető testület hatáskörébe a szolgáltatások minőségével, biztonságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljárásokon kívüli rendezése tartozik.
vissza
V/6. Nem minősül fogyasztói panasznak:

- a méltányossági kérelem (részletfizetés, fizetési halasztás, csatornadíj jóváírás),
- a tulajdonosváltozás, adatváltozások bejelentése,
- a fogyasztási hely Szolgáltató általi felkeresésére vonatkozó időpont egyeztetések (pl. mérőcsere, mellékmérő plombálása),
- a folyószámla egyenleg egyeztetése,
- a vízmérő állás bediktálása, bejelentése,
- a számlamásolat, csekkpótlás kérése,
- átlag mennyiség módosítási igénye,
- az eseti egyedi számla kérése,
- az általános bejelenések a szolgáltatásokról (pl. javaslatok, igények jelzése, stb.)
- tájékoztatás kérése.
vissza
V/7. Szerződéses adatok módosítása:

A szerződéses adatok módosítását személyesen az ügyfélszolgálati irodákban, vagy a Szolgáltatónak címezve levélben kezdeményezheti a Fogyasztó.
Az alábbi adatok módosítását a Fogyasztó írásban köteles kezdeményezni:
• fogyasztóváltozást az arra rendszeresített 3.sz. mellékleten;
• a Fogyasztók képviselőjének személyében beállt változást (csatolva a közgyűlési határozatot);
• fogyasztói névváltozást;
• levelezési címváltozást;
• átalánymódosítást.

A kérelmek tartalmi és formai ellenőrzése során feltárt hiányosságok esetén a Szolgáltató a Fogyasztót hiánypótlásra kérheti fel.

Az alábbi adatok megváltoztatása esetén a Szolgáltató új Szolgáltatási szerződést köt a Fogyasztóval.
• nem lakossági fogyasztó nevének;
• a szolgáltatás igénybevételének változása esetén;
• fogyasztóváltozás bejelentésekor.
vissza
V/8. Egyéb ügyfélszolgálati tevékenység:

A Szolgáltató partnerei részére egyeztetési lehetőséget biztosít a közmű térképekkel, közműnyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatás, tájékoztatás, egyeztetés lefolytatására, melyet térítés ellenében végez (7. sz. melléklet)
Az ügyfélfogadás helye: Bonyhád, Széchenyi tér 4. szám alatti irodaház
Ügyfélfogadás ideje: Hétfő, Szerda, Péntek: 8 – 14 óra,
Kedd: 14 – 20 óra közötti időpontban.
vissza
V/9. Méltányossági kérelmek:

Kedvezmények alatt a jogszabályt, vagy hatósági előírások alapján megadott engedményeket ért a Szolgáltató (például csatornadíj elengedés belső hiba miatt, amennyiben az elfolyt víz környezetbe szivárgott el és ez bizonyítható).
Méltányosság, a Szolgáltató eredménye terhére megítélt engedmény, (késedelmi kamat elengedése, részletfizetés, fizetési haladék).
Kedvezmény és méltányosság iránti kérelmet a Szolgáltató csak írásban fogad el. Kedvezmény vagy méltányosság megadását a Szolgáltató az indokoltság kivizsgálását követően dönti el.
vissza
V/10. A Szolgáltató részéről kezdeményezett megkeresések:

A Szolgáltató az alábbi esetekben él megkereséssel a Fogyasztó felé:
• információk közlése, tájékoztatás,
• víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megállapítása és beszedése,
• szolgáltatás rendeltetésszerű működtetése,
• vízmérő csere, hitelesítés,
• karbantartás, javítás,
• a szolgáltatás ellenértékének elszámolása,
• vízmérő leolvasás,
• számlázás,
• kintlévőségek behajtása,
• a szolgáltatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése,
• a szolgáltatás időben és mennyiségben történő korlátozása, kizárása, a Szolgáltatási szerződés felmondása.

A Szolgáltató elemi érdeke a közüzemi tevékenységről való tájékoztatás, működésének teljes körű megismertetése, valamint a Fogyasztót érintő információk közreadása, a bizalom kiépítése, illetve mindezek által a közvélemény formálása.
A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása érdekében a Szolgáltató különböző kiadványok, tájékoztatók, sajtóközlemények megjelentetésével kívánja biztosítani a mindkét fél számára előnyös együttműködést.
vissza
V/11. Adatvédelem:

A Szolgáltató a Fogyasztó személyes adatait a Polgári Törvénykönyv, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, illetőleg a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseknek megfelelően, célhoz kötötten kezeli, azaz csak a Szolgáltatási szerződés teljesítése, a teljesítés ellenőrzése, kintlévőségek kezelése és ezen tevékenységekhez kapcsolódóan használja fel.
A Szolgáltató a Fogyasztók személyes adatait kizárólag a vele meghatározó tulajdonosi kapcsolatban álló (többségi befolyás Ptk. 685/B. §) gazdálkodó szervezetnek továbbíthatja adatkezelés és adatfeldolgozás céljából. A szolgáltatási jogviszony megszűnésétől számított 5 év elteltével a Szolgáltató a személyes adatokat törli a nyilvántartásból.
vissza
VI. VÍZIKÖZMŰVEK ÜZEMVITELE
A víziközművek üzemeltetésének követelményeit a 21/2002. (IV.25.) KöVIM rendelet tartalmazza.
vissza
VI/1. Üzemeltetési szabályzat:

A vízközművek szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos műszaki, technológiai biztonságtechnikai, közegészségügyi, valamint környezet- és természetvédelmi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit üzemeltetési szabályzatok határozzák meg.
Az üzemeltetési szabályzatot fent hivatkozott KöVIM rendeletben foglaltak figyelembevételével a Szolgáltató készíti el, melyet az illetékes vízügyi igazgatóság, az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat, illetve a környezet- és természetvédelmi hatóság jóváhagyásával ad ki.
A Szolgáltató valamennyi általa üzemeltetett víziközműre rendelkezik üzemeltetési szabályzattal, amelyeket az azokban foglalt előírások betartásával működtet.
vissza
VI/2. A szolgáltatás folyamatossága:

A Szolgáltató az ivóvíz szolgáltatását legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett, a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Az ettől (műszaki indokok, vagy a Fogyasztó igénye miatt) eltérő szolgáltatás a Szolgáltatási szerződésben rögzíteni kell.
Az ivóvízellátási, illetőleg szennyvízelvezetési szolgáltatás folyamatosan, de nem szünetmentesen valósul meg.
A szolgáltatás folyamatossága érdekében a Szolgáltató olyan szervezett munkarendet, ügyeleti, készenléti szolgálatot biztosít, amely a hiba felmerülése esetén azonnal be tud avatkozni a nagyobb károk elhárítása és a szolgáltatás folyamatosságának helyreállítása érdekében.

A víziközmű és szennyvízelvezető hálózaton végzett tervszerű karbantartási munkák és üzemzavarok, az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, a vízbázis egyensúlyának megbomlása esetén, valamint mindezek megelőzése érdekében a Szolgáltató a munkák elvégzéséhez szükséges mértékben és időtartamban jogosult az ivóvíz-szolgáltatás és a szennyvízelvezetés szüneteltetésére.
Ha az ivóvíz szolgáltatása a település belterületének legalább 20 %-át, illetőleg 500-nál több főt érintve, előre tervezetten 12 órát, vagy üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a Szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről más módon köteles gondoskodni a létfenntartáshoz szükséges 10 l/fő mennyiségben.
A szolgáltatás 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb kimaradása esetén 25 l/fő, 24 órát meghaladóan 30 l/fő/nap az előírt ivóvízmennyiség, melyet a Szolgáltató köteles biztosítani.
A Szolgáltató a szolgáltatás szüneteltetése esetén az ivóvízellátásról úgy köteles gondoskodni, hogy ahhoz az érintettek 300 méteres körzeten belül hozzájuthassanak.
Ha a szolgáltatás szüneteltetése a tűzivíz-hálózatot is érinti, a Szolgáltató az illetékes tűzrendészeti szervet is értesíteni köteles.

A Fogyasztó a szolgáltatás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a Fogyasztókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

A szolgáltatás korlátozása akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi vagy egyéb követelmény – hálózatfejlesztés, jelentősebb üzemzavar elhárítása – teszi indokolttá.

Vízkorlátozás bekövetkezhet, ha a szolgáltatásra rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken. A vízfogyasztás korlátozása külön jogszabály szerinti tervnek megfelelően történhet, melyet az érintett település polgármestere rendel el.
A vízkorlátozás közzétételéről és a végrehajtás ellenőrzéséről az adott település jegyzője gondoskodik.
vissza
VI/3. A szolgáltatott ivóvíz minősége:

A Szolgáltató akkor felel meg a vízminőségi elvárásoknak, ha a vízügyi hatóág által kiadott üzemeltetési engedélyben meghatározott vízminőségi paramétereket teljesíti, és a jogszabályokban (201/2001. (X.25.) Kormányrendelet) előírtak szerint, a meghatározott vizsgálati paraméterekre a meghatározott gyakorisággal ellenőrzi a víz minőségét.
Amennyiben az elvárt vízminőséghez viszonyítottan kedvezőtlen vízminőségi (termékminőségi) vizsgálati eredmény születik, az adott vízmű termelő és tároló/szállító kapacitásának kihasználásával, javító intézkedések bevezetése mellett fenn kell tartani a szolgáltatás folyamatosságát, és egyben értesíteni kell az egészségügyi hatóságot. Amennyiben a minőségi változás egészségügyi kockázatot jelent a Fogyasztókra nézve, az ivóvíz-szolgáltatás szüneteltetését (leállítását) az egészségügyi hatóság rendeli/rendelheti el.

A Fogyasztók egészségét veszélyeztető vízminőségromlás esetén, a Szolgáltatónak az ÁNTSZ-szel történő egyeztetés alapján a vízminőség helyreállítása érdekében intézkednie, a víz fogyasztásának betiltását, vagy korlátozását kezdeményeznie, és erről a Fogyasztókat értesítenie kell.
vissza
VI/4. Vízkészletek védelme:

A vízigények kielégítése érdekében a vízgazdálkodással szemben támasztott társadalmi elvárások, környezetvédelmi és közegészségügyi követelmények egyaránt megkívánják a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmét.

A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről a 123/1997. (VII. 18.) számú, valamint a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó 219/2004. (VII.21.) számú Kormányrendelet rendelkezik.
Közcélú vízi létesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, vagy ilyen célt szolgáló vízhasználathoz, továbbá a jövőbeni ivóvízellátás célját szolgáló vízbázisok védelme érdekében védőidomot, védőterületet, védősávot kell kijelölni, melynek méretezése a hidrogeológiai adottságoktól, valamint a vízi létesítmény kapacitásától függ.
A védőidommal, védőterülettel, vagy védősávval érintett ingatlanok használatában a védelem érdekében elkerülhetetlenül szükséges a használati korlátozások bevezetése, mely vonatkozhat a vízilétesítmények közelében lévő Fogyasztókra is.
A Szolgáltató víziközmű létesítményeinek üzemeltetésénél a fenti kormányrendeletben foglaltak szerint jár el, és lehetőségei szerint a reá háruló vízbázis-védelmi feladatokat ellátja.
vissza
VI/5. A közcsatornába beengedhető szennyvíz minősége:

A szennyvízelvezető törzshálózatba csak olyan összetételű szennyvíz, illetve szennyező anyag vezethető be, amely a 220/2004. (VII.21.) Kormányrendeletben, valamint a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben foglalt szabályozásnak, vagy a hatóság határozatában előírtaknak megfelel.
Tilos az olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve szennyező anyag bevezetése (bebocsátása), amely:
• a szennyvízelvezető és –tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi;
• a szennyvízelvezető és –tisztító műből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja;
• a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza.

A jegyző, a vízügyi, valamint a környezetvédelmi hatóság – mint az eljárásban közreműködő szakhatóság – állásfoglalására, megkeresésére figyelemmel az ingatlan tulajdonosát a szennyvízelvezető mű káros szennyezése esetén, illetve az ilyen szennyezés megelőzése érdekében a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére, megfelelő üzemeltetésre kötelezi.
A Szolgáltató a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét gazdálkodó szervezet esetén előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti, amelyet az nem akadályozhat. A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyhez az ellenőrzött szervezet képviselője a meghatározott tények, bizonyítékok megjelölése mellet észrevételt tehet.
A 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet alapján az önellenőrzésre kötelezett Fogyasztók önellenőrzési tervüket első alkalommal a tárgyévet megelőző év október 31-éig kötelesek a hatóság és a Szolgáltató részére megküldeni, melyet legalább ötévente felül kell vizsgálni. Az elfogadott önellenőrzési tervben meghatározott vizsgálatok elvégzését a Szolgáltató a bebocsátó megrendelésére vállalhatja, melynek körülményeit vállalkozási keretszerződésben kell rögzíteni.

A Szolgáltató jogosult ezen bebocsátók esetén is helyszíni ellenőrzéseket lefolyatni, amely a közcsatornába bebocsátott szennyvíz minőségének ellenőrzésén túl kiterjed az önellenőrzési tervben rögzített feladatok ellenőrzésére is.
vissza
VI/6. Csatornabírság:

A 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet kimondja, hogy a mellékletében foglalt, illetőleg a szennyvizet bebocsátó üzemre egyedileg megállapított határértéket túllépő bebocsátott csatornabírság fizetésére kell kötelezni.
A Szolgáltató a megfelelőmódon elvégzett ellenőrzés eredménye alapján elkészíti helyszíni vizsgálati szakvéleményét, mellyel meg kell küldenie az ellenőrzött bebocsátó számára is.
Káros csatornaszennyezés megállapítása esetén a Szolgáltató legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig továbbítja a káros szennyezés megállapítására vonatkozó valamennyi iratot és vizsgálati adatot a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére a csatornabírság kiszabására.
vissza
VI/7. A tisztított szennyvíz minősége:

A szennyvíztisztító telepen megtisztított szennyvíz minőségével szemben támasztott követelményeket, valamint a kibocsátás engedélyezését és szabályozását létesítmény esetében a 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, valamint a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg. Emellett az illetékes vízügyi és környezetvédelmi szakhatóságok által az egyes szennyvíztisztító művekre vízjogi üzemeltetési engedélyben kiadott technológiai és egyedi határértékek is irányadók.

Amennyiben az önkontroll rendszer keretében, illetve a környezetvédelmi hatóság által elvégzett vizsgálatok a meghatározott határértéknél magasabb értékeket mutatnak, akkor a Környezetvédelmi Felügyelőség szennyvízbírság kiszabását rendelheti el.
A Szolgáltató a tisztított szennyvíz minőségében bekövetkezett hátrányos változás észlelésekor az okok felderítése és a minőségromlás megszüntetése érdekében köteles haladéktalanul intézkedni.
A javító intézkedések megtétele mellett az adott szennyvíztisztító telep tisztító, tároló és szállító kapacitásának felhasználásával a szolgáltatás folyamatos teljesítését biztosítani kell, és mindaddig nem lehet szüneteltetni, míg erről a környezetvédelmi hatóság nem határoz.
vissza
VI/8. Vízterhelési díj:

A 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról, valamint a vonatkozó jogi szabályozás értelmében az élővízbe engedett tisztított szennyvíz meghatározott kémiai komponensei után vízterhelési díjat kell fizetni. A vízterhelési díj áthárítható a csatornát használó Fogyasztókra. A vízterhelési díjat a Szolgáltató az állami költségvetés részére fizeti be.
vissza
VI/9. Vízmérő leolvasás:

A vízmérővel ellátott fogyasztási helyeken a szolgáltatás mérésének, elszámolásának alapja a vízmérő értékének leolvasása. A vízmérők leolvasását a Szolgáltató a következő periódusokban végzi:
• lakossági fogyasztóknál – éves;
• nem lakossági fogyasztóknál – éves, vagy havi leolvasás, abban az esetben, ha a havi vízfelhasználás meghaladja a 500 m3-t.

A Szolgáltató évente egyszer köteles leolvasni a Szolgáltató nyilvántartásában szereplő bekötési és mellékvízmérőket. Az adatok helyszíni rögzítésére jegyzőkönyv szolgál, mely tartalmazza a leolvasott mérőállást, valamint a mérőhelyre vonatkozó aktuális információkat.
Bekötési vízmérő esetében a kiugróan magas – a megelőző időszak kétszeres értékénél nagyobb fogyasztásról a Szolgáltató írásban tájékoztatja a Fogyasztót és a Fogyasztók képviselőit.
A fent ismertetett leolvasásokon kívül pl. mérőcserénél, mérő ellenőrzésénél is leolvassa a Szolgáltató a vízmérőket.

A leolvasást a Szolgáltató munkatársai végzik (az önleolvasás kivételével), akik fényképes azonosító igazolvánnyal rendelkeznek.
A leolvasott fogyasztási értékeket és a leolvasás időpontját a vízmérőleolvasó-listán rögzítik. A rögzített adatokat a Fogyasztóval történő közös leolvasás esetén minden esetben, egyébként lehetőség szerint alá kell íratni a Fogyasztóval.

A vízmérő leolvasás menete:

Mérőkapcsolattal rendelkező fogyasztási helyek kezelése
• A Szolgáltató által nyilvántartott mellékvízmérőkkel rendelkező épületekben a Szolgáltató a leolvasás esedékessége szerinti hónapban plakátozással legalább 3 nappal előre kiértesíti a Fogyasztókat a leolvasás várható időpontjáról.
• A Szolgáltató vállalja, hogy sikertelen leolvasás esetén még egy alkalommal megkísérli díjmentesen a leolvasást, ha ekkor sem jár eredménnyel, akkor 3 nap türelmi időt biztosít a Fogyasztó részére, hogy a mellékvízmérő állásáról a szolgáltatót tájékoztassa a 4.,10.sz. mellékletben található elérhetőségeken. A türelmi időn túl már nincs lehetőség bediktált óraállást figyelembe venni, hanem becsült számla készül.
• A mellékvízmérők leolvasásával egy időben a Szolgáltató törekszik a bekötési vízmérők leolvasására is.

Nem mérőkapcsolatos bekötési vízmérőhelyek kezelése
• Ha a Fogyasztó nem tartózkodik otthon a leolvasáskor, de a vízmérő leolvasását ennek ellenére is el lehet végezi, a Szolgáltató értesítést hagy a helyszínen, amelyben közli az olvasott vízmérőállást és a leolvasás napját, valamint a vízmérőhelyre vonatkozó egyéb adatokat.
• Amennyiben a Fogyasztó nem ért egyet a Szolgáltató által az értesítésben feltüntetett mérőállás-adattal, elszámolásként egy alkalommal lehetősége van díjmentesen ellenőrző leolvasást kérni a Szolgáltatótól.
• Amennyiben a vízmérőhelyhez a szolgáltató részére nem biztosított a hozzáférés, a Szolgáltató értesítést hagy a helyszínen az ismételt vízmérő leolvasás időpontjáról.
• Ha az ismételt vízmérő leolvasás időpontjában sem biztosított a hozzáférés, a Szolgáltató a vízmérőállás bejelentéséhez értesítőlapot hagy a helyszínen (4.sz. melléklet).
vissza
VI/10. Pontossági vizsgálat:

Bekötési vízmérő pontossági vizsgálatának megrendelése:
A Fogyasztónak a pontossági vizsgálatot írásban kell megrendelnie.
Ezt követően a Szolgáltató tájékoztatja a Fogyasztót a vizsgálat várható költségeiről, a költségviselés szabályiról és a vízmérő kiszerelésének időpontjáról.

Bekötési vízmérő pontossági vizsgálatának menete:
A vízmérőt a Fogyasztó, vagy képviselőjének jelenlétében a Szolgáltató szakemberei kiszerelik és zárt számozott szerelési zárral, valamint adatlappal ellátott ládában elhelyezik, melyről a Szolgáltató jegyzőkönyvet vesz fel.
A vizsgálat időpontjáról a Szolgáltató a Fogyasztót írásban értesíti.
A láda felnyitása és a pontossági vizsgálat a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) – korábban OMH – által akkreditált laboratóriumban végezhető el, melynek eredményéről a mérési jegyzőkönyv egy példányával a Fogyasztó írásbeli értesítés kap.
Ha a Fogyasztó vitatja a pontossági vizsgálat eredményét, lehetősége van MKEH szerkezeti vizsgálatot kezdeményezni.
vissza
VI/10.1. Bekötési vízmérő pontossági vizsgálatának fizetési feltételei:

• Ha a vízmérő a vizsgálaton „megfelelő” minősítést kap, a Fogyasztónak utólagosan meg kell fizetnie a vizsgálat költségeit a Szolgáltató Egységárgyűjteménye díjtételei szerint (7.sz.melléklet).
• Ha a vízmérő „nem megfelelő” minősítést kap a vizsgálaton, a vizsgálat költségei a szolgáltatót terhelik. Ebben az esetben a fogyasztott víz mennyiségét a megelőző 365 nap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás napjának elfogadott határnapot megelőző legutolsó leolvasás napjától eltelt napok számának szorzataként kell megállapítani.
• Amennyiben a Fogyasztó hibájából legalább kétszeri értesítés és legfeljebb 60 naptári napon belül nem lehet elvégezni a pontossági vizsgálatot, a Fogyasztónak a rendkívüli mérőcsere költségeit meg kell térítenie.
vissza
VI/10.2. Mellékvízmérő pontossági vizsgálatának megrendelése:

A Fogyasztónak a pontossági vizsgálatot írásban kell megrendelnie.
Ezt követően a Szolgáltató tájékoztatja a Fogyasztót a vizsgálat várható költségeiről, a költségviselés szabályairól és a vízmérő kiszerelésének időpontjáról.

VI/10.2.1. Mellékvízmérő pontossági vizsgálatának menete:

A mellékvízmérőt a Fogyasztó, vagy képviselőjének jelenlétében a Szolgáltató minősített beszállítójának szakemberei kiszerelik, és zárt számozott szerelési zárral, valamint adatlappal ellátott ládában elhelyezik, melyről a Szolgáltató minősített beszállítója jegyzőkönyvet vesz fel.
A láda felnyitása és a pontossági vizsgálat a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) – korábban OMH – által akkreditált laboratóriumban végezhető el, melynek eredményéről a mérési jegyzőkönyv egy példányával a Fogyasztó írásbeli értesítés kap.
Ha a Fogyasztó vitatja a pontossági vizsgálat eredményét, lehetősége van MKEH szerkezeti vizsgálatot kezdeményezni.
vissza
VI/10.2.2. Mellékvízmérő pontossági vizsgálatának fizetési feltételei

• Ha a vízmérő a vizsgálaton „megfelelő” minősítést kap, a Fogyasztónak utólagosan meg kell fizetnie a vizsgálat költségeit a Szolgáltató Egységárgyűjteménye díjtételei szerint (7.sz.melléklet).
• Ha a vízmérő „nem megfelelő” minősítés kap a vizsgálaton, a vizsgálat költségei a Fogyasztót csak abban az esetben nem terhelik, ha a vízmérő a Szolgáltató minősített beszállítója által garanciális időn belül javított, hitelesített, vagy beszerelt, cserélt mérő. Ez esetben a vizsgálatot végző szakember a vízmérőt garanciális javítás keretén belül kicseréli.
• Amennyiben a vízmérő „nem megfelelő” minősítés kap a vizsgálaton, és nem Szolgáltató/minősített beszállítója által jutott a Fogyasztó birtokába, vagy annak garanciája lejárt, lehetőség van a vizsgálattal egyidejűleg a Fogyasztó helyszíni kérése alapján a vízmérő cseréjére.

Ha a vízmérő „nem megfelelő” minősítést kap a vizsgálaton, az esetleges szolgáltatási díj korrekciót (miután a vízmérő csak költségmegosztó mérő) a Szolgáltató csak a Fogyasztók képviselője kérésére végezheti el.
vissza
VI/11. A Szolgáltatás ellenőrzése:

VI/11.1. Az ellenőrzési tevékenység általános leírása

A Szolgáltató jogosult a Fogyasztók fogyasztási helyein ellenőrzésre annak érdekében, hogy szolgáltatásai és azok igénybevétele a szerződési feltételekben, a jogszabályokban és a szabványokban foglaltaknak megfelelően történjen.

Az ellenőrzés során a Szolgáltató munkatársa jegyzőkönyvben dokumentálja a helyszínen tapasztaltakat, melynek egy példányát átadja a Fogyasztónak.
Az eljárás célja a szolgáltatásvételezés ellenőrzése, az azzal kapcsolatosan feltárt szabálytalanságok tényszerű megállapítása, a helyszín biztosítása, a tapasztalt szerződés-, jogszabály-, és/vagy szabvány ellenes szolgáltatás igénybevétel megszüntetése érdekében történő haladéktalan intézkedés, a fogyasztói felelősség megállapítása, a jogkövetkezmények alkalmazásához szüksége bizonyítékok összegyűjtése.
A Szolgáltató a mellékvízmérők ellenőrzése során tapasztalt rendellenességekről tájékoztatja a bekötési vízmérőn nyilvántartott Fogyasztót.

Ellenőrzési rendellenesség feltárása esetén a Fogyasztó mulasztásából adódóan a szolgáltató az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
• késedelmi pótlékot számol fel;
• az okozott kárt megtérítteti;
• a szerződési feltételekben, jogszabályokban, szabványokban foglalt feltételek kialakításának költségeit megtérítteti;
• érvényesíti elmaradt bevételeit, visszamenőleges követelést támaszt, amelynek időszaka a Fogyasztó nyilvántartásba vétele napjáig, vagy az összes vizsgálati szempontból mindent szabályosnak megállapító utolsó ellenőrzésig, de maximálisan 5 évig terjedhet. Az igénybe vett szolgáltatás mennyiségének meghatározása a vonatkozó jogszabályok alapján történik azon időszakok vonatkozásában, ahol a hiteles, szakszerűen leszerelt, és a Szolgáltató nyilvántartásában szereplő vízmérő leolvasásán vagy közös képviselő adatszolgáltatásán alapuló regisztrált fogyasztási adatok nem állnak rendelkezésre.

Amennyiben a Fogyasztó az előre egyeztetett időpontban szándékosan nem teszi lehetővé a fogyasztási hely ellenőrzését, vagy a megkezdett ellenőrzést akadályozza, és nem járul hozzá a teljes körű tényfeltáráshoz, a Szolgáltató jogosult a vélelmezett rendellenességet jegyzőkönyvezni, illetve ez alapján eljárni, és a fenti jogkövetkezményeket alkalmazni.
A Fogyasztó a Szolgáltató költségeit (a fenti felsorolásnak megfelelően) az Egységárgyűjteményben (7.sz. melléklet) meghatározott tételében és összegében köteles megtéríteni. Amennyiben a Fogyasztó vitatja a követelés jogosságát, bírósági úton érvényesítheti azt.
vissza
VI/11.2. Rendellenességek vizsgálata:

A szolgáltatás megfelelő egységáron való vételezésének ellenőrzése
A Szolgáltató jogosult helyszíni ellenőrzés során kivizsgálni, hogy a szolgáltatásvételezés jellege az alkalmazott egységáraknak megfelelő-e.
Amennyiben az adott fogyasztási helyen rendellenesség tapasztalható, jogosult intézkedni egyrészt a számlázás során alkalmazott egységár módosításáról, másrészt az igénybe vett és a számlázott szolgáltatások egységár különbözetéből fakadó eltérés számlázásáról, majd a követelés érvényesítéséről, harmadrészt pedig az Egységárgyűjtemény (7.sz. melléklet) szerinti ellenőrzési díjak és késedelmi pótlékok érvényesítéséről.

Azon partnereknél, ahol azonos fogyasztási helyen lakossági és nem lakossági szolgáltatás igénybevétele is történik, és azok elkülönített mérése nem, vagy csak aránytalan költségráfordítással valósítható meg, a díjak elszámolása vonatkozásában a hatályos helyi önkormányzati rendeletek az irányadóak.
vissza
VI/11.3. A szolgáltatás vételezés mennyiségi mérésének ellenőrzése:

E tevékenysége során a szolgáltató jogosult ellenőrizni, hogy a Fogyasztó víz- és/vagy csatornahasználata legális bekötéseken keresztül valósul-e meg, vagyis nem történt-e a Szolgáltató engedélye nélküli rácsatlakozás a víz- és/vagy szennyvízhálózatra.

Amennyiben az adott fogyasztási helyen rendellenesség tapasztalható, a Szolgáltató intézkedik egyrészt a szerződés és/vagy jogszabály ellenes körülmények közötti szolgáltatás megszüntetéséről, másrészt a szerződés és/vagy jogszabály szerinti állapot helyreállításáról – melynek költségeit a Fogyasztó viseli (9.sz. melléklet) – harmadrészt az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének számlázásáról és érvényesítéséről, negyedrészt pedig az Egységárgyűjtemény (7.sz. melléklet) szerinti ellenőrzési díjak és késedelmi pótlékok érvényesítéséről.
A Szolgáltató az e pontban tárgyalt szabálytalanságok esetén jogi eljárást (polgári, szabálysértési vagy büntetőeljárást) kezdeményezhet a nyilvántartásban szereplő Fogyasztóval szemben.
vissza
VI/11.4. A szerelési zárak és plombák ellenőrzése:

E tevékenysége során a Szolgáltató jogosult ellenőrizni a fogyasztási helyen a beszereléskor szabályosan elhelyezett beszerelési zárak és plombák állapotának sértetlenségét.

Amennyiben a zár és/vagy plomba sérült, rongált, vagy megbontott, azaz a szolgáltatás igénybevételének körülményeit befolyásolták, megtörténik a fogyasztói felelősség megállapítása. Ennek során a Szolgáltató intézkedik egyrészt a szerződés és/vagy jogszabály ellenes körülmények közötti szolgáltatás nyújtásának megszüntetéséről, másrészt a szerződés és/vagy jogszabály szerinti állapot helyreállításáról – melyeknek költségeit a Fogyasztó viseli (10.sz. melléklet) -, harmadrészt az igénybe vett szolgáltatás – a mérőhely hiteles mérésre való alkalmatlanságából fakadó – ellenértékének számlázásáról és érvényesítéséről, negyedrészt pedig az Egységárgyűjtemény (7.sz. melléklet)szerinti ellenőrzési díjak és késedelmi pótlékok érvényesítéséről.
vissza
VI/11.5. Saját kút használatának ellenőrzése:

Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a saját kút vezetékhálózat és a belső víziközmű vezetékhálózat kiépítése a vonatkozó jogszabályokkal, szabványokkal és szerződésekkel ellentétes, illetve a kút vízfelhasználásának szennyvízelvezetés és – tisztítás szolgáltatási díjának elszámolására a Szolgáltató felé történő bejelentés elmulasztásának hiányában nem került sor, a Szolgáltató rendelkezik a vezetékhálózatok szétválasztásáról. Az igénybe vett csatornaszolgáltatás tekintetében (a fentebb taglaltakkal összhangban) visszamenőleges követelést alapít, valamint az Egységárgyűjtemény (7.sz. melléklet) szerinti ellenőrzési díjak és késedelmi pótlékok érvényesítéséről is.
vissza
VI/11.6. A csapadékvíz elvezetésének ellenőrzése:

A szolgáltató szennyvízelvezetési szolgáltatása kizárólag a szennyvíz elvezetésére vonatkozik, így a helyszíni ellenőrzések során a szolgáltató vizsgálja, hogy a csapadékvizet a szennyvízhálózatba vezetik-e be. Mivel ilyen esetben a Fogyasztó a szennyvízelvezetés szolgáltatás ellenértékét egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben fizeti meg, a Szolgáltató intézkedik egyrészt a számlázás során figyelembe vett szolgáltatások körének a vezetékes szennyvízelvezetés és –tisztítás szolgáltatással való bővítéséről, vagy – annak megléte esetén – az igénybe vett szolgáltatás mennyiségére vonatkozó módosításról. Másrészt a korábban igénybe vett szolgáltatások körének bővítéséből fakadó különbözet visszamenőleges számlázásáról, harmadrészt az Egységárgyűjtemény (7.sz.melléklet) szerinti ellenőrzési díjak és késedelmi pótlékok érvényesítéséről, negyedrészt pedig a csapadékvíz bevezetés megszüntetéséről.
vissza
VI/11.7. A vízmérő ellenőrző leolvasása:

Ha bármilyen ok – például Fogyasztói reklamáció, téves leolvasás gyanúja – szükségessé teszi bekötési mérő korábban leolvasott értékének ellenőrzését, úgy azt a Szolgáltató elszámolási időszakonként egy alkalommal díjmentesen elvégzi.

vissza

VI/11.8. A közmű térképek és nyilvántartási adatok helyszíni ellenőrzése:
A közmű térképek és egyéb nyilvántartások adatainak a fogyasztói ellenőrzések során történő pontosítása, melynek keretében az engedélyezési tervekhez képest végrehajtott és nem engedélyezett, valamint a szolgáltatások jogszabály és/vagy szerződés szerinti igénybevételével ellentétes állapot feltárására is sor kerül.
vissza
VI/11.9. Átvizsgálás lehetősége fogyasztóváltozás esetén:

A szolgáltatásokat igénybe vevő Fogyasztók körében beálló változás esetén – amennyiben az nem elkülönített vízhasználati helyen történik – az adott fogyasztási helyre újonnan bejelentkező Fogyasztó kérelmére a Szolgáltató felülvizsgálja a helyszínen a szolgáltatások igénybevételének szabályosságát, szabványosságát. Az ajánlatot a szolgáltató a bejelentést követő 30 napig tartja fenn, mely időszak alatt előre egyezetett időpontban egy alkalommal tesz kísérletet az ellenőrzés elvégzésére. A Szolgáltató továbbiakban térítés ellenében végzi ez irányú ellenőrzéseit.
vissza
VI/11.10. Szüneteltetett fogyasztási helyek ellenőrzése:

A szüneteltetett fogyasztási helyeket a Szolgáltató évente legalább egy alkalommal jogosult ellenőrizni.
Amennyiben a szüneteltetett fogyasztási helyen az ellenőrzés során jogellenes szolgáltatás igénybevételt tapasztal a Szolgáltató, a szolgáltatás igénybevételi lehetőségének megszüntetését követően – melynek költségeit az ellenőrzési díjakkal és késedelmi pótlékokkal együtt a Fogyasztó viseli az Egységárgyűjteményben (7.sz. melléklet) megjelölt áron – az egyéb rendellenességek vizsgálatánál taglalt módon jár el a Szolgáltató.
vissza
VI/11.11. A Fogyasztó felelősségkörébe tartozó vezetékszakaszon tapasztalt csőtörések kivizsgálása:
A Fogyasztó felelősségkörébe tartozó vezetékszakaszon tapasztalt csőtörés esetén a Fogyasztónak a meghibásodás észlelésétől számított 30 napon belül lehetősége van helyszíni kivizsgálást kérni. 30 napon túl történő bejelentés esetén csak biztosító jegyzőkönyve vagy a kivitelező által adott számlával bizonyíthatja a csőtörés tényét a Fogyasztó. Amennyiben a csőtörés során az elfolyt vízmennyiség bizonyíthatóan nem a csatornahálózatba folyt, lehetőség van az átlagfogyasztás feletti- a csőtörés bekövetkezését megelőző 365 nap havi átlaga - csatornahasználati díj elengedésére.

A házi ivóvízhálózaton történt meghibásodás esetén csökkent értékű szolgáltatás (a csőtörés során a belső hálózaton elfolyt vízmennyiség nem került be a csatornahálózatba) bejelentését a Szolgáltató jogosult kivizsgálni a számlamódosítás jogossága elbírálásának érdekében.

A belső vezeték meghibásodása miatti csökkent értékű szolgáltatás esetén a Fogyasztóval szemben fennálló követelés módosítása az alábbiak figyelembevételével hajtható végre:
• ha a meghibásodásból fakadó követeléscsökkentési igény bejelentése, valamint a meghibásodás/helyreállítás Fogyasztó által jelzett időpontja között 30 napnál kevesebb telt el, akkor a bejelentést követő helyszíni ellenőrzés megállapításai elegendőek az esetleges követeléscsökkentés elvégzéséhez;
• ha a meghibásodásból fakadó követeléscsökkentési igény bejelentése, valamint a meghibásodás/helyreállítás Fogyasztó által jelzett időpontja között 30 napnál több telt el, akkor az esetleges módosítás – a bejelentést követő helyszíni ellenőrzésen túl – csak a meghibásodást egyértelműen dokumentáló bizonylat (a Szolgáltató által tett hivatalos nyilatkozat, megállapítás, hibaelhárításról készült számla, biztosítási kárfelvételi jegyzőkönyv) alapján végezhető el.

VI/11.12. Egyéb bejelentések kivizsgálása:

Ellenőrzés keretében a Szolgáltató jogosult az egyéb bejelentések kivizsgálására (a vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, nem olvasható le, megrongálódott, elfagyott, eltűnt, közkútról, illetve tűzcsapról történő felhasználás bejelentése, átalányos fogyasztási helyeken felszámított átalány időszakos felülvizsgálata stb.)

A Szolgáltató a bejelentést követő helyszíni ellenőrzés során megállapított és dokumentált tények szerint kialakított álláspontja alapján érvényesíti követeléseit, vagy végzi el a szükséges követelésmódosításokat.
vissza
VI/12. Hibaelhárítás:

A Szolgáltató az általa üzemeltetett közműhálózatok közvezetéki szakaszán, a termeléstől a szolgáltatási pontig, valamint a szennyvízbekötés tisztítóaknájától a szennyvíztisztító telep kibocsátó műtárgyáig köteles hibaelhárítási tevékenységet végezni az esetleges súlyos anyagi károk megelőzése érdekében. Fentieken túl a Fogyasztó megrendelésére és költségére a Fogyasztó felelősségi körébe tartozó, vízmérő utáni belső elzáró cseréjét is elvégzi a Szolgáltató.
Szennyvízcsatorna bekötővezeték dugulása esetén, a dugulás helyétől függően kerül megállapításra a fogyasztói felelősség és költségviselés.

A hibaelhárítás érdekében végzett, vagy azt támogató területfoglalások, forgalomkorlátozások, munkaterület kialakítások a szolgáltatás folyamatossága érdekében végzett közcélú tevékenységek, melyeket az esetlegesen érintett Fogyasztók is kötelesek elősegíteni.
A helyreállítás során kötelezően betartandó minden vonatkozó utasítás és jogszabály, mely a hibahely későbbi rendeltetésszerű használatát biztosítja.

A vízszolgáltatással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos hibák gyors megszűntetése érdekében a Szolgáltató folyamatos készenléti szolgálatot működtet, melynek elérhetőségét a 10. sz. melléklet tartalmazza.

A hibaelhárítás, illetve az ezzel kapcsolatos helyreállítási szakszerűtlensége, nem megfelelősége esetén a Fogyasztó panasszal élhet a Szolgáltató felé.
vissza
VI/12.1. A hibaelhárítás rendje:

Az ellenőrzések során feltárt, valamint a bejelentett hibákat a Szolgáltató lehetőségeihez mérten mihamarabb elhárítja. Hibajelentést a 8. sz. mellékletben feltüntetett telefonszámokon lehet megtenni.

A Szolgáltató a munkaidőn kívüli időszakra állandó készenléti szolgálatot tart fenn, a felvett hibákat a készenléti vezető és saját hatáskörében dönti el, hogy a bejelentés kivizsgálására, illetve a hiba elhárítására milyen felszereléssel és hány fővel kell kivonulni, illetve milyen más egységeket kell bevonni az üzemzavar megszüntetésére. Abban az esetben, ha a keletkezett hiba élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet, annak elhárítását azonnal, de legkésőbb a bejelentés kézhezvételétől számított 1 órán belül meg kell kezdeni. Az elhárítást a lehetőségekhez mérten úgy kell megszervezni, hogy az a szolgáltatás folyamatos teljesítését ne akadályozza.
Olyan esetben, mikor ez elkerülhetetlen, a minimum vízellátás biztosításával kell eljárni.
Amennyiben a javítás a Fogyasztót vagy az ingatlan tulajdonosát közvetlenül érinti (vízkorlátozás, ingatlanra történő belépés stb.), őket a Szolgáltató értesíti. Ha lehetőség van rá, az elvégzett munka megfelelőségét (minőség, környezet helyreállítása stb.) a Fogyasztóval vagy képviselőjével igazoltatni kell.

Különös figyelmet kell fordítani a vízóraaknában előforduló meghibásodások javítására. Egyértelműen tisztázni kell, hogy a meghibásodás a szolgáltatási határpont melyik oldalán történt, amit a Fogyasztóval szintén írásban rögzíteni kell. Jelenléte hiányában a házi vízvezetékrendszeren javítás nem végezhető, csak a vízelfolyás szüntethető meg.
vissza
VI/12.2. A Szolgáltató garanciális feltételei:

A Szolgáltató által továbbértékesített termékekre a gyártó által vállalt garanciaidők a mérvadóak.

A Szolgáltató az általa elvégzett gépészeti munkálatokra hat hónap garanciát vállal, ha a vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik.
vissza
VI/13. Fogyasztói megkeresések kezelése, fogyasztóvédelem:

A Szolgáltató az 1997. évi CLV. törvény rendelkezéseinek megfelelően, közszolgáltatási feladatának ellátása során biztosítani kívánja a Fogyasztók biztonságos szolgáltatáshoz, vagyoni érdekeinek védelméhez, megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogának érvényesülését, ill. az ehhez szükséges intézmények kialakítását és továbbfejlesztését.
A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása érdekében a Szolgáltató különböző kiadványok, tájékoztatók, sajtóközlemények megjelentetésével, ügyfélszolgálat működtetésével, továbbá Internet oldala www.bonycom.hu folyamatos frissítésével kívánja biztosítani a mindkét fél számára előnyös együttműködést.
vissza
VII. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK

VII/1. Települési hulladékkezelési közszolgáltatás:

Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.

Fogalmi meghatározások:
vissza
VII/1.1. Települési szilárd hulladék:

Különböző méretű és összetételű szerves és szervetlen anyagok keveréke, amely a települések lakóépületeiben, közintézményeiben, közforgalmú és zöldterületein keletkeznek, valamint az elhasznált, nagyméretű, tartós fogyasztási cikkek.
Háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során, a lakásokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, veszélyesnek nem minősülő hulladék. A közterületi hulladék közforgalmú és zöldterületen keletkező hulladék. A háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék, amely a háztartási hulladékkal együtt kezelhető.

Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLIII. tv. és a Bonyhád Város Képviselő-testülete 2/1996. (II.01.) számú rendelete a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről, a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló rendelete alapján „a háztartási szilárd hulladékszállítási szolgáltatás igénybevétele kötelező”.
vissza
VII/1.2. Veszélyes hulladék:

A 16.számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék;
vissza
VII/.1.3. Települési hulladék:

A háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék;

VII/1.4. Folyékony hulladék:
vissza
Az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül;

VII/1.5. Gyártó:

A termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója;

VII/1.6. Termelő:

Akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik;
vissza
VII/1.7. Hulladékkezelő:

Aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli;
VII/.1.8. Hulladékgazdálkodás:

A hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleérve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást;
vissza
VII/1.9. Újra használat:

A terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká;
vissza
VII/1.10. Hasznosítás:

A hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása;
vissza
VII/1.11. Ártalmatlanítás:

A hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása – a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával;

Hulladékártalmatlanítás:

A hulladékártalmatlanítás a környezetvédelmi hatóság engedélyében megfogalmazottak szerint történhet
a.) hulladéklerakóban történő lerakással;
b.) termikus ártalmatlanítással;
c.) más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással.
vissza
VII/1.12. Kezelés:

A hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is;
vissza
VII/1.13. Gyűjtés:

A hulladék rendezett összeszedése, válogatás a további kezelésre történő elszállítás érdekében;
vissza
VII/1.14. Begyűjtés:

A hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén;
vissza
VII/1.15. Szállítás:

A hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is;

VII/1.16. Előkezelés:

Hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár;
vissza
VII/1.17. Tárolás:

A hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése;
vissza
VII/1.18. Forgalmazó:

Terméket, árut, szolgáltatást viszonteladónak, illetve felhasználónak, fogyasztónak átadó, értékesítő, gazdálkodó szervezet;

VII/1.19. Ingatlan tulajdonos:

Az ingatlant tulajdonjog vagy egyéb címen használó természetes vagy jogi személy;
vissza
VII/1.20. Közszolgáltató:

A települési szilárd hulladék begyűjtésére és elszállítására irányuló kötelező közszolgáltatás ellátására kiválasztott, és a helyi önkormányzattal közszolgáltatás végzésére közszolgáltatási szerződést kötött gazdálkodó szervezet;
vissza
VII/1.21. Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget):

A háztartásokban keletkező hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel, amely edényzet kizárólag a rajta egyértelműen megjelölt fajtájú települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésére szolgál, a közszolgáltatást igénybe vevők részére;
vissza
VII/1.22. Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar):

Az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott zárt begyűjtőhely;
vissza
VII/1.23. E-hulladék:

A háztartásokban elhasználódott elektromos berendezések (pl.: mosógép, tv, hűtő, tűzhely, számítógép, monitor, mikrohullámú sütő, video, hajszárító, stb.). Az e-hulladékok másodnyersanyagokat rejtenek, jelentős részük újrahasznosítható, de emellett tartalmaz még számos mérgező anyagot és nehézfémet (ólom, kadmium, higany, króm) is, amelyek a környezet számára nagy veszélyt jelenthetnek.
vissza
VII/2. A hulladékgazdálkodás alapelvei:

VII/2.1. A megelőzés:

Ezen belül az integrált szennyezés megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében;
vissza
VII/2.2. Az elővigyázatosság elve:

alapján a veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének;
vissza
VII/2.3. A gyártói felelősség elve:

alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességét, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát, a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is;
vissza
VII/2.4. A megosztott felelősség elve:

a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük;
vissza
VII/2.5. Az elvárható felelős gondosság elve:

alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen;
vissza
VII/2.6. Az elérhető legjobb eljárás elve:

alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására, illetőleg a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére;
vissza
VII/2.7. A szennyező fizet elv:

alapján a hulladék termelője, birtokosa a vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékokkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is;
vissza
VII/2.8. A közelség elve:

alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a – környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott – lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor;

VII/2.9. A regionalitás elve:

(területi elv) alapján a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni;
vissza
VII/2.10. Az önellátás elve:

alapján – országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelembevételével – a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni;
vissza
VII/2.11. A fokozatosság elve:

alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni;

VII/2.12. A példamutatás elve:

alapján az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit;

VII/2.13. A költséghatékonyság elve:

alapján a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, Fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.
vissza
VII/3. Követelmények és kötelezettségek

VII/3.1. A hulladékgazdálkodás általános szabályai:

5.§ (1) Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

(2) A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni:
a.) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását;
b.) az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását;
c.) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását;
d.) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.
vissza
VII/3.2.1. Hulladékkezelési közszolgáltatás tartalma:

- lakossági hulladék elszállítása lakótelepi körzetben heti 2 alkalommal, családi házas körzetben heti 1 alkalommal;
- lerakó üzemeltetése, hulladékkezelés és ártalmatlanítás;
- szelektív gyűjtés gyűjtőszigeteken;
- évi kétszeri lomtalanítás;
- lakossági – nem lakossági elektromos és elektronikai hulladék (e-hulladék) gyűjtése évi 2 alkalommal;
- áprilistól októberig kéthetente zöldhulladék szelektív gyűjtése a családi házas körzetekben gyűjtőjárattal;
- illegális lerakók felszámolása;
- alkalmi jelleggel keletkező többlethulladék gyűjtése feliratos műanyag zsákban kedvezményes díjjal.
vissza
VII/3.3. A hulladékkezelés díja:

A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonosnak közszolgáltatási díjat kell fizetnie. A fizetendő közszolgáltatási díjat a helyi önkormányzat állapítja meg a közszolgáltatással arányosan. (Díjtételek 14. sz. melléklet)

A közszolgáltatási díj tartalma:

A közszolgáltatás működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a működés fejleszthető fenntartásához szükséges költségeket – beleértve a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségeit - , külön-külön meghatározva a szállítás és begyűjtés, illetve az ártalmatlanítás költségeit; utóbbi esetben a díjat, a kezelő létesítmény bezárását és lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és harminc évig történő monitorozás költségeit külön jogszabályban meghatározott módon figyelembe véve.

VII/3.4. A közszolgáltatási díj fizetésének módja, határideje:

A szolgáltatási díjak az ármegállapító települési önkormányzat rendeletei alapján kerülnek meghatározásra. A Szolgáltató a jogszabályváltozás miatt végrehajtott ármódosításokról a Fogyasztót a bonycom.hu internetes oldalán történő közzététellel, az ügyfélszolgálati irodában (üzletszabályzat VII/4. melléklete) történő kifüggesztés útján, valamint a módosítások hatálybalépését követően esedékes számla kiküldésekor írásban értesíti.

A közszolgáltatási díj számlázása havonta a víz- és csatornadíj számlákon történik, fizetési határidő a számlán feltüntetet időpont.

A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére.

A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a közszolgáltató – a felszólítás megtörténtének igazolása mellet – a díjhátralékot a települési önkormányzattól igényelheti.

A szabályosan benyújtott igénylés alapján a települési önkormányzat jegyzője a külön jogszabályban meghatározottak szerint haladéktalanul intézkedik a díjhátralék és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot a települési önkormányzat nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak. Ha a köztartozás behajthatatlan, a települési önkormányzat – a feladathoz kötött állami támogatás terhére – a behajthatatlanság tényének megállapítását követő nyolc napon belül megtéríti a díjhátralékot a közszolgáltató részére.
vissza
VII/3.6. Hulladékszállítási díj átvállalása: /Ör. 33. § (6)/

Magánszemélyek jövedelmük, vagyoni helyzetük alapján kérelmezhetik a szemétszállítási díj átvállalását. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani. Elbírálására a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 14/2006. (V.26.) számú helyi rendelet (Szoc. rendelet), szabályait kell alkalmazni az alábbi kiegészítéssel:
a.) A szemétszállítási díj fizetését az önkormányzat átvállalja:
- ha a kérelmező 70 éven felüli egyedülálló, vagy a házastársak egyike, illetve mindkettőjük 70 éven felüli és kétszemélyes háztartásban élnek,
- a szemétszállítási díj fizetési kötelezettség a kérelmezőt terheli és
- az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Nyugdíjminimum háromszorosát.
b.) A kérelmet a 70. életév betöltését követően lehet benyújtani.
A szemétszállítási díj átvállalása a kérelem benyújtását követő hó első napjától állapítható meg egy év időtartamra, jogosultanként egy lakásegységre. A kérelem évente ismételten benyújtható.
c.) A kérelem elbírálására az Egészségügyi és Szociális Bizottság jogosult.
A kérelemnek helyt adó döntés esetén az önkormányzat megtéríti a szolgáltatónak az átvállalt szemétszállítási díjat.
vissza
VII/3.8. Ürítések gyakorisága:

Az Egészségügyi Minisztérium 16/2002. (IV.10.) számú rendeletének megfelelően az ürítési gyakoriság a társasházi övezetben kötelezően heti két alkalom, családi házas övezetben heti egy alkalom.

VII/3.7. A fogyasztó személyében történő változás
(Tulajdonosváltozás)

Lakóingatlan eladása/vétele esetén a korábbi és az új tulajdonosnak egyetemlegesen a BONYCOM Kft ügyfélszolgálatán személyesen vagy írásban 30 napon belül be kell a változást jelenteni. Az írásbeli bejelentésig a közszolgáltatási díj megfizetéséért az eladó és vevő együttesen felel.
vissza
VII/3.9. A hulladékszállítás igénybevételének szüneteltetése:

A díjfizetés abban az esetben szüneteltethető maximálisan egy év időtartamra, ha az írásbeli hulladékszállítási közszolgáltatási szerződéssel rendelkező ingatlantulajdonos illetve családtagjai két hónapnál hosszabb ideig az ingatlant nem használják. A szüneteltetést írásban – levélben vagy személyesen az ügyfélszolgálaton – kell a közszolgáltatótól kérni, legalább 8 nappal a szüneteltetés megkezdésének várható időpontja előtt. Az utólag benyújtott kérelmet visszamenőleges hatállyal a közszolgáltatónak nem áll módjában elfogadni.
A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető. Ha az ingatlan a szüneteltetés lejárta előtt újból lakottá válik, annak tényét a közszolgáltatóval szerződött fél, vagy meghatalmazottja illetve a közös képviselője köteles legalább 3 nappal korábban a közszolgáltatónak bejelenteni. A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a Szolgáltató ellenőrizni jogosult.
Abban az esetben, ha a Szolgáltató munkatársai helyszíni ellenőrzés során az ingatlant lakottnak találja, vagy más lakottságra utolsó tény birtokába jut (pl.: vízfogyasztás mennyisége), a szüneteltetési engedélyt visszavonja és a számlázást újraindítja. Ha közös engedélyhasználatú társasházi lakásról van szó, akkor a szolgáltatás csak rendkívül indokolt esetben szüneteltethető.
vissza
VII/3.10. Lomtalanítás:

A nagydarabos hulladék (lom) szervezett gyűjtése és elszállítása – a hulladékkezelési közszolgáltatás részekén – a lakossági igényekhez jobban alkalmazkodó lomtalanítási rend bevezetése.
Lomtalanítás biztosítja az ügyfelek számára a tisztább környezetet, a lom folyamatos, környezetbarát elhelyezésének lehetőségét évente két alkalommal, tavasszal és ősszel.

Lomtalanítás során kihelyezhető hulladékok:
- bútor,
- műanyag, papír
- zöldhulladék (kötegelve, felaprítva)
Lomtalanítás során nem kerül elszállításra:
- építési törmelék
- veszélyes hulladék (hűtőszekrény, elektronikai hulladék, festék, gyógyszer),
- kommunális hulladék,
- állati tetem.
A lom kihelyezésének helye:
- társasházi és családi házas övezetben is a hulladékgyűjtő edény mellé kihelyezve úgy, hogy a közlekedést és az edény ürítését ne zavarja.
A lom kihelyezésének módja:
- a szóródó anyagokat a közterület tisztasága érdekében dobozban, zsákban gyűjtve
- zöldhulladék, nyesedék kötegelve.
A lom kihelyezésének időpontja:
- legkésőbb a megadott szállítási napon reggel 7 óráig, legkorábban a szállítási napot megelőző napon helyezhető ki a közterületre.
vissza
VII/3.2.2. A települési szilárd hulladékkezelésre vonatkozó közszolgáltatás célja:

a.) az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel;
b.) a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartalmú és újrahasználható termékek kialakítása), a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.
vissza
VII/4. A települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó külön szabályok:

VII/4.1. Az ingatlantulajdonos kötelezettségei:

20. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban együtt:
ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.

(2) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladékot – a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek mellett - , az abban megjelölt hulladékbegyűjtő helyre vagy hulladékkezelő telepre külön engedély nélkül maga is elszállíthatja.

(3) Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevőit (pl.: a veszélyes hulladékokat) az önkormányzat rendeletében előírtaknak megfelelően köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a meghatározott begyűjtőhelyre vinni vagy a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek átadni.
(4) A hulladéktároló edények karbantartása, tisztítása a tulajdonos illetve használó feladata.
vissza
VII/4.2. A Fogyasztó kötelezettségei:

12. § (1) A Fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést – ideértve a szelektív hulladék begyűjtési rendszereket is – igénybe venni.

(2) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyeknek fogyasztói tevékenysége során hulladék képződik, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól mentesülnek, ha a hulladék kezeléséről a hulladék termelőjére vonatkozó szabályok szerint gondoskodnak.

(3) Törvényben meghatározott esetekben a Fogyasztó köteles a hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek, illetve feljogosítottnak visszaszolgáltatni.
vissza
VII/4.3. A hulladék termelőjének, birtokosának kötelezettségei:

13. § (1) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.
(2) A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a kötelezett

a.) jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

b.) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségének megfizetésével teljesíti.

(3) Törvény, kormányrendelet vagy – települési hulladék esetében – önkormányzati rendelet kötelezheti a hulladék termelőjét, birtokosát a hulladék meghatározott anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére, valamint a hulladék jellegének megfelelő csomagolásra és megjelölésére, továbbá az így előkészített hulladék átadására a begyűjtést végző szervezetnek, illetőleg hulladékkezelőnek.

(4) Ha a gyártó, forgalmazó vagy fogyasztó tevékenysége gyakorlása során hulladék keletkezik, a tevékenységet ellátó köteles a hulladék termelőjére vonatkozó szabályok szerint a hulladék kezeléséről gondoskodni.

(5) A hulladék szállítója a szállítmány rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért felelős.
vissza
VII/4.4. Közszolgáltató kötelezettségei:

A települési hulladékkezelési közszolgáltatást ellátó közszolgáltató feladata a környezetvédelmi előírások megtartása mellett – az önkormányzati rendeletben előírt módón – a települési hulladék ingatlantulajdonosoktól történő begyűjtése, elszállítása a települési hulladékkezelő telepre, illetőleg a települési hulladék kezelése, kezelő létesítmény üzemeltetése.

Közszolgáltató kötelezettsége:
• biztosítani a közszolgáltatás – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását;
• betartani valamennyi szabályt, amely a hulladékkezelőre vonatkozik, ezen túlmenően pedig mindazokat a feltételeket teljesíteni, amelyeket az illetékes önkormányzat helyi rendeletében előír.

Hulladékot úgy kell szállítani, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a szállító – a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni.

VII/4.5. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség:

Hgt. 51. § (1) A hulladék termelője, birtokosa és kezelője a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező, más birtokostól átvett vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékokról nyilvántartást, a kezelőlétesítmények működéséről üzemnaplót vezetni, és ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem terjed ki azon ingatlantulajdonosokra, akik települési hulladékukat a közszolgáltatónak szerződése alapján átadják. Ezen hulladékok nyilvántartásáról és bejelentéséről a közszolgáltató a külön jogszabályokban meghatározottak szerint gondoskodik.
vissza
VII/4.6. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos képzés, nevelés:

Hgt. 54. § (1) A Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményen oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

(2) A hulladékgazdálkodás korszerű módszereinek, az egyes hulladékfajták egymástól elkülönített gyűjtésének a megismertetése és népszerűsítése elsősorban a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség és környezetvédelmi felügyelőségek, illetve más államigazgatási szervek, a települési önkormányzatok, valamint a hulladékgazdálkodásban érdekelt gazdálkodó és társadalmi szervezetek feladata.

VII/5. Kiegészítő jogszabályi környezet:

a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételei;
(lásd: 98/2001. (VI.15.) Korm. r.))

a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételei;
(Lásd. 213/2001. (XI.14.) Korm. r.))

a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának és megállapításának módja és mértéke;
(Lásd. 271/2001. (XII.21.) Korm. r.))

a jegyző hulladékgazdálkodási hatás- és feladatköre;
(Lásd. 94/2002. (V.5.) Korm. r.))

a hulladékkezelési közszolgáltatás díjmegállapításának részletes szakmai szabályai;
(Lásd: 242/2000. (XII.23.) Korm. r.))

a közszolgáltatás ellátására vonatkozó szerződés részletes feltételei és tartalmi követelményei;
(Lásd: 241/2000. (XII.23.) Korm. r.))

a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének részletes szabályai;
(Lásd: 50/2001. (IV.3.) Korm. r.))

a hulladéklerakás technikai követelményei;
((Lásd: 222/2001. (X.10.) KöM r.))

a hulladékok és a veszélyes hulladékok jegyzéke;
((Lásd: 16/2001. (VII.18.) KöM r.))

a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények;
((Lásd: 16/2002. (IV.10.) EüM r.))

vissza

MELLÉKLETEK:

1.számú melléklet: Nyilatkozat

2/1. számú melléklet: Szolgáltatási szerződés - lakossági Fogyasztók

2/2. számú melléklet: Szolgáltatási szerződés - nem lakossági Fogyasztók

3/1. számú melléklet: Bejelentés közüzemi díj fizetésére kötelezett tulajdonos
személyében beállott változásról – lakossági Fogyasztók
3/2.számú.melléklet: Bejelentés közüzemi díj fizetésére kötelezett tulajdonos személyében beállott változásról – nem lakossági Fogyasztók

3/3. számú melléklet: Bejelentés víz- és csatornadíj fizetésére kötelezettnél az ügyfél nevében beállott változásról – lakossági Fogyasztók
4.számú melléklet: - Értesítés a vízmérő leolvasás időpontjáról
- Második értesítés a vízmérő leolvasásáról
5.számú melléklet: Számla magyarázat

6.számú melléklet: Közműnyilatkozathoz kérelem

7.számú melléklet: Egységárgyűjtemény

8.számú melléklet: Csőtörés bejelentése

9.számú melléklet: Felszólítási többletköltségek, egyéb
ügyfélszolgálati tevékenység díjai

10.számú melléklet: Az ügyfélszolgálati iroda és készenléti szolgálat elérhetősége és
nyitvatartási rendje (pénztári órák)

11.számú melléklet: Hulladékszállítási menetrend 2009.

12.számú melléklet: Ünnepi szállítási menetrend 2009.

13.számú melléklet: Lomtalanítás 2009.

14.számú melléklet: Szolgáltatási díjak: víz- és csatornadíj, hulladékszállítás 2009.

15.számú melléklet: Közegészségügyi követelmények

16.számú melléklet: Veszélyes hulladékok

17.számú melléklet: Szelektív hulladékgyűjtés

18.számú melléklet: Hulladékszállítási szolgáltatás szüneteltetése

19.számú melléklet: Részletfizetési kérelem közüzemi díj hátralékra

20.számú melléklet: Vízmérő hiányában számlázandó mennyiségek

21.számú melléklet: Bejelentés a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötésről

22.számú melléklet: Kérelem vízdíj átlagmennyiségének módosítására

23.számú melléklet: PANASZ/REKLAMÁCIÓ BEJELENTŐ

24.számú melléklet: Kérelem vízdíj átlagmennyiségének módosítására

25.számú melléklet: A közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyezőanyag tartalmának
küszöbértékeit meghatározó jegyzék
26/1.számú melléklet: Bekötési és vízmérő beépítési megrendelő

26/2.számú melléklet: Megrendelő víz- és vagy szennyvíz bekötéssel kapcsolatos egyéb munkákra
A mellékletek egyenként és egységessen is letölthetők az oldalról pdf formátumban
vissza
letöltések

Csatolmány	Méret
MELLKLETEK.pdf	1009.96 KB
UZLETSZABÁLYZAT (Bonycom Kft).pdf	592.69 KB
02-1. Szolgáltatási szerződés(lakossági).pdf	259.65 KB
02-2. Szolgáltatási szerződés(közületi).pdf	244.09 KB
03-2. Tulajdonosváltozás bejelentő(közületi).pdf	171.29 KB
03-1. Tulajdonosváltozás bejelentő(lakossági).pdf	173.25 KB
03-3. Ügyfél nevében beállott változás.pdf	141.61 KB
04. Vízmérő leolvasás időpont értesítő.pdf	207.84 KB
06. Közműnyilatkozat kérelem.pdf	215.11 KB
08-1. Csőtörés bejelentő.pdf	130.53 KB
08-2. Csőtörés miatti csatornadíj jóváírás.pdf	131.6 KB
18. Hulladékszállítás szüneteltetése.pdf	201.61 KB
19. Részletfizetés közüzemi díjhátralékra.pdf	133.87 KB
21. Szennyvízcsatorna hálózatra rákötés.pdf	134.07 KB
22. Vízdíj átlagmennyiség módosítása.pdf	130.61 KB
23. Panasz-reklamáció bejelentő.pdf	127.8 KB
24. Hibabejelentő lap.pdf	164.02 KB
26-1. Beköési és vízmérőbeépítési megrendelő.pdf	161.55 KB
26-2. Víz és szennyvízbekötési egyéb munkák megrendelése.pdf	139.38 KB